Egy korszak újépítésű otthonai az emberek aktuális vágyairól és lehetőségeiről is visszajelzést adnak. Így a legutóbbi népszámlálás adatai is beszédesek a tekintetben, hogy a 2010 után újlakásba költözők hol, és milyen ingatlanban vélték megtalálni saját maguk és családjuk jövőjét.
A 2022-es cenzus során összesen 3,982 millió lakott lakást találtak az országban, melyek közül 194 ezer, azaz nagyjából minden huszadik épült az utolsó bő évtizedben. Ám voltak területek, amelyek jelentősen felül-, illetve alulmúlták az átlagosan 4,9 százalékos megújulási rátát. (A csupán a lakott lakásokra koncentráló összegzés azon vidékek pezsgéséből keveset mutat, amelyeken viszonylag sok üdülő, illetve "második lakás" épült ezekben az években, ilyen például Somogy, ahol 3,6 ezer lakott és háromezer lakatlan, 2010 után épült lakást számoltak össze.)
Leelőzték Budapestet
Bár hagyományosan a fővárost tekintik a hazai lakáspiac motorjának, Budapest megújulási rátája (5,6 százalék) ez alkalommal alig haladta meg az átlagos szintet. A fővárosnál sokkal vonzóbbnak mutatkozott a közvetlen szomszédsága: Pest vármegyében minden tizedik lakás (10,5 százalék) szinte új. Győr-Moson-Sopron azonban ennél is dinamikusabb fejlődést produkált, a nyugati határ közelsége és az iparfejlesztés miatt is vonzó vármegyében a lakott lakások 11,1 százaléka 2010 után épült. Még egy vármegye tudta e tekintetben megelőzni a fővárost, nevezetesen Vas (5,7 százalék), amit ugyan nem jellemez különösebb iparfejlesztés, de jó bázis az ausztriai munkavállaláshoz. (Mivel ebben a vármegyénkben az egyik legkisebb a lakásállomány, így itt akár egy ilyen "másodlagos vonzerő" is felpezsdíthette a piacot.)
