A NAV tranzakciós adatait feldolgozó értéktérkép adatai szerint a drágulás idei üteme a tavalyi szint felére csökkent, míg reálértéken - inflációval korrigálva - a lakásárak mintegy 9 százalékkal csökkentek.
Budapesten 13 százalék, a megyei jogú városokban 12 százalék, a kisebb városokban pedig 8 százalék volt az éves nominális áremelkedés, míg a községekben 1 százalékkal csökkentek az árak.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az országos átlagot a jellemzően drágább lakásokat forgalmazó és kisebb visszaesést elkönyvelő fővárosi piac húzta felfelé. A "piaci érzületnél kedvezőbb képet" mutató adatok másik magyarázata, hogy a jobb minőségű, energetikailag korszerű ingatlanok iránt mutatkozott nagyobb kereslet, ami az átlagos tranzakcióértéket is megemelte.
Az ingatlanközvetítő összeállítása szerint idén is jelentős árváltozások jellemezték a vármegyék lakáspiacát. Baranyában 29, Csongrád-Csanádban 22, Pest vármegyében pedig a 21 százalékot is elérte az éves drágulás üteme, egyedül Fejérben regisztráltak nominális árcsökkenést (-1 százalék).
Az átlagos négyzetméterárak a fővároson kívül Somogyban voltak a legmagasabbak (673 ezer forint), Pest (652 ezer), Győr-Moson-Sopron (626 ezer) és Hajdú-Bihar (611 ezer) megyét megelőzve. A három legolcsóbb vármegye a tavalyi listához képest nem változott: Nógrád (177 ezer forint), Békés (291 ezer), és Borsod-Abaúj-Zemplén (310 ezer).
Kerületi összevetésben a fővárosban az I. és a XX. kerületben nőttek a legnagyobb ütemben az árak, 21-21 százalékkal.
