Az országos lakásárszint 2023-ban, valószínűleg a 2014 utáni legkisebb ütemű drágulását produkálva, nagyjából 8,3 százalékkal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. A magas inflációs környezetben ugyanakkor ez közel kétszámjegyű reálár-csökkenést jelent. A községek kivételével minden településtípusban drágulást látunk, noha annak üteme a megelőző évinek negyede-fele.

Budapest összesített nominális értéknövekedése 5 százalékos, a megyei jogú városokban 7 százalékos, míg a kisebb városokban 9 százalékos volt. A községi jogállásban ugyanakkor 12 százalékkal csökkent az átlagár.

Budapesten csökkent legkisebb mértékben a forgalom

„Az előzetes adatok alapján, 2023-ban közel 30 százalékkal esett az ingatlanforgalom, így a tranzakciószám 100 ezer között alakulhatott. Az adásvételek számának csökkenése az év során folyamatosan mérséklődött, a negyedik negyedévben pedig már forgalomélénkülést mutatnak a statisztikák 2022 utolsó három hónapjához képest. Ennek okai nagyrészt a fokozatosan javuló gazdasági kilátások, a csökkenő kamatszint, illetve a 2024-től változó, s az azt megelőző hónapokban így előre hozott keresletet generáló lakástámogatási rendszer voltak. Budapesten 26 százalékos, a megyei jogú városokban 29 százalékos, a kisebb városokban 27 százalékos, a községekben pedig 36 százalékos csökkenést mutatnak a számok.” – fejtette ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.