Tavaly a pesti, közel egyharmados gyarapodáson kívül minden vármegyében csökkent az adásvételek száma. A Pest vármegyei látványos bővülés azonban minden bizonnyal technikai okokkal, konkrétan a korábbi években elmaradó tranzakciók későbbi, mostani feldolgozásával magyarázható. Ezt követően Baranya áll 6 százalékos csökkenéssel, miközben a másik végletként Zalában felével, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyében 40 százalék körül zuhant a forgalom. Vármegyeszékhelyek közül mindegyikben esett a tranzakciószám 2023-ban. Messze a legnagyobb mértékben, 51 százalékkal Zalaegerszegen, s még Szekszárdon és Szolnokon haladja meg a csökkenés a 40 százalékot. Pécsett ugyanakkor 5 százalék alatt marad a forgalomcsökkenés mértéke.
Budapest egészében 26 százalékkal, a végleges, valós számokban várhatóan 25 ezer közelébe csökkent tavaly a tranzakciók száma. A visszaesés a legnagyobb arányt (40 százalék) a VIII. kerületben érte el, s még az V., VII. és II. kerületben haladta meg a 30 százalékot. Míg a lista utolsó három helyén belvárosi kerületek szerepelnek, a legkisebb mértékű forgalomvesztés külvárosi területeken ment végbe.
A hagyományosan legkisebb forgalmú budapesti városrész, Soroksár pedig úgy érhetett el 40 százalékos tranzakciószám-növekményt, hogy az elmúlt években több nagy projekt indult itt, s tavaly rég nem látott nagyságrendben adtak át új lakásokat, melyekhez kapcsolódó végszerződések a 2023-as forgalmi adatokat szaporítják.
