A NAV idei első háromnegyedéves adatait feldolgozó elemzés az előző év hasonló időszakához viszonyítva országosan 12 százalékos drágulást mutat nominálisan, ami reál értéken nagyjából 9 százalékos csökkenést jelent.
Mivel a fővárosi forgalom csupán 15 százalékkal esett vissza, szemben a többi településtípus átlagosan 40-50 százalékos mutatójával, idén az amúgy is a legnagyobb ütemű, 13 százalékos drágulást produkáló, legmagasabb árú budapesti adásvételek nagyobb súlyt tesznek ki az árindexben, amit ennek megfelelően korrigáltunk. A megyei jogú városok 12 százalékkal drágultak, a kisebb városok árszintje átlagosan 8 százalékkal emelkedett, míg a községekben 1 százalék körüli csökkenés volt egy év alatt.
„Idén a lakótelepi lakások áremelkedése valamelyest elmaradt az egyéb társasházi lakásokétól. 2014-hez viszonyítva ez a részpiac eddig átlagosan 277 százalékos értéknövekedésen ment keresztül, ami már csak hajszálnyival haladja meg az egyéb társasházi lakások 274 százalékos drágulási ütemét. Az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára így már meghaladja az 540 ezer, míg Budapesten a 740 ezer Ft/m2-t” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.
A vármegyék közül idén csak Fejérben csökkent minimálisan az eladott lakóingatlanok átlagára. Az áremelkedési rangsor élén, 29 százalékos növekedéssel Baranya vármegye áll, amely 2022-ben is a dobogó tetejét foglalta el, így itt szűk két év alatt 50 százalékkal drágább lett az átlagár. 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt az árszint emellett még Csongrád-Csanád és Pest vármegyében. Mivel az adatok az eladott lakóingatlanok összesített árváltozását mutatják, és pont a jelenlegi helyzetben nő a jobb minőségű, energetikailag korszerűbb és így drágább ingatlanok iránti kereslet, ezért ezek nagyobb részesedéssel bírnak az eladási összetételben. Emellett a kevésbé ár- és hitelérzékeny vevők vélhetően nagyobb értékű vásárlásai is hatással vannak a statisztikákra.
