Már megszokhattuk az elmúlt években, hogy az Európai Unióban Magyarországon emelkednek a legnagyobb mértékben a lakásárak, az Eurostat friss adatai szerint 2010 és 2025 első negyedéve között sem volt egyetlen ország sem, ahol nagyobb drágulást mértek volna. Az albérletárakban is a kontinens élmezőnyében van a magyar piac, csak két ország – Észtország és Litvánia – mutatott a magyarnál nagyobb növekedést a vizsgált időszakban a bérleti díjakban, annak ellenére, hogy az emelkedés üteme most éppen lassul.

Az albérletárakat a következő hetekben sokan fogják a saját bőrükön érezni, hiszen július 23-án hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amit követően sokan kezdenek majd el albérletet keresni. Most annak próbálunk utánajárni, mire számíthatnak az érintettek Budapesten.

„Általánosságban továbbra is elmondható, hogy a fővárosban elsősorban az egyetemekhez, főiskolákhoz közeli, jó közlekedési kapcsolattal rendelkező kisebb lakások a leginkább keresettek a piacon” – világít rá Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy a legnépszerűbbek a XI., a XIII., a XIV., valamint a belső kerületek (VI., VII., VIII. és IX.), a leendő diákok elsősorban ezeket a környékeket keresik. Az érdeklődők számára a jó elhelyezkedés mellett ma már egyre fontosabb a lakás állapota, egy felújított vagy újépítésű lakást sokkal könnyebb kiadni, még magasabb áron is.

„Idén talán kicsit kedvezőbb feltételekkel kereshetnek albérletet az egyetemisták, mivel csökkent az áremelkedés dinamikája” – emelte ki Kurecskó József, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. Hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban az albérletárak már inkább csak stagnáltak, az egy évvel korábbihoz képest pedig az inflációt alig meghaladó mértékben emelkedtek. Ezt a tendenciát jelzi az is, hogy míg – a bérleti díjaknál gyorsabban emelkedő lakásáraknak köszönhetően – az előző években jellemzően 4,5-5 százalékos hozammal lehetett lakást bérbe adni, mostanra ez már 4 százalék környékére, vagy az alá csökkent.