Tavaly szögesen ellentétes hatások érték a lakáspiacot. Az első félév még fokozottan nyomta a gázt, míg a második már erőteljesen a fékbe taposott, s ezek hatására a piac egyes szegmensei igencsak eltérő pályát jártak be. Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi: 2022 elején a Zöld Otthon Hitel mellett a választások előtti költségvetési élénkítésből származó egyszeri pluszbevételek is fűtötték a keresletet. Bár már lehetett számolni az infláció és a kamatok további növekedésével, ekkor még ez is inkább az előre hozott vásárlásokra ösztönözte az embereket.
A második félévre viszont már testet öltöttek a félelmek: megugrottak a kamatok és az infláció, felerősödött a gazdasági bizonytalanság, tapinthatóbbá vált a háború hatása is, és napi aggodalmak tárgya lett az energiakrízis. Mindezek halmozott hatásaként – a NAV tranzakciós adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint – nagyjából 10 százalékos forgalomcsökkenés mellett 18,5 százalékos árnövekedéssel zárta a tavalyi évet a hazai lakáspiac. Ezen belül a forgalmat és az árváltozást illetően is jelentősek voltak a különbségek az egyes szegmensek között.
Míg a tranzakciószám a fővárosban még mindig nőtt 4 százalékkal, addig a vidéki városokban markáns, 19 százalékos visszaesést regisztráltak, valamint a községekben is számottevő, 6 százalékos volt az elmaradás a 2021-es eredményektől. Az egyes lakástípusok kedveltségében-keresettségében is jelentős fordulatot hozott a múlt év. Míg 2021-ben még nagyjából azonos mértékben nőtt mindegyiknél az árszint, tavaly szét húzódott a mezőny: a házak csak 4 százalékkal drágultak, míg a lakótelepi- és téglalakások 21-24 százalékkal.
