A visszaesésben élre kerültek a vármegyék
Vidéken a legnagyobb forgalmi visszaesést jellemzően a lakáspiacon drágábbnak számító vármegyék szenvedték el: Hajdú-Bihar (-29 százalék), Veszprém (-23 százalék), Fejér (-19 százalék) és Győr-Moson-Sopron (-18 százalék). Közéjük ékelődött Baranya (-25 százalék), melyet egyébként közepes árszint jellemez, de 2022-ben a legdinamikusabb drágulást (+31,8 százalék) produkálta a vármegyék között.
A vármegyeszékhelyek forgalma nem mindig tükrözi vármegyéjük piacának pezsgését. Például Veszprém 36 százalékos forgalomesése áll szemben a megyei 23 százalékos csökkenéssel. Hasonlót látunk még: Debrecen -33 százalék és Hajdú-Bihar -29 százalék, Győr -22 százalék és Győr-Moson-Sopron -18 százalék, Tatabánya -22 százalék és Komárom-Esztergom -18 százalék, Kaposvár -18 százalék és Somogy -12 százalék, Békéscsaba -13 százalék és Békés -6 százalék, valamint Nyíregyháza -16 százalék és Szabolcs-Szatmár-Bereg -2 százalék. Ebbe a sorba tartozik még Szombathely is, ahol csupán 3 százalék volt a tranzakciószám-csökkenés, ám Vas vármegye az év legjobb teljesítményét, 3 százalékos forgalomnövekedést mutatott. Egyetlen olyan nagyváros akadt, amelynek lakáspiaca lényegesen élénkebbnek bizonyult a környezeténél: Szolnokon csupán 2 százalékos visszaesést regisztráltak, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében hétszer akkorát.
