Az MNB májusi lakáspiaci jelentésében közölt – jobbára még előzetes – adatok szerint 2022-23 fordulóját a megtorpanás utáni kivárás jellemezte. A múlt év végére megállt a lakásárak átlagának akkor már kilencedik éve tartó növekedése, a harmadik negyedévben 1,6 százalék, a negyedikben már 3,6 százalék volt a csökkenés. A megtorpanást mutatja a kereslet zuhanása is: az eddigi adatok szerint, 2022-ben összesen mintegy 142 ezer adásvételt köthettek, ami 19 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ez jellemezte az új év kezdetét is: 2023 első negyedében 43 százalékkal kevesebb tranzakciót regisztráltak, mint egy esztendővel korábban. A jelentés kiemeli, hogy a január-márciusi adásvételek száma ennél alacsonyabb utoljára 2013-ban, a lakáspiaci ciklusforduló idején volt.
Az összkép mellett egyes részleteket is bemutat a jelentés. Így közölnek adatot arra vonatkozóan is, hogy a tavaly év végi átlagos árcsökkenés mögött miként differenciálhatta az ármozgást például a rezsifélelem. Az MNB szakembereinek becslése szerint az átlag alatti gázfogyasztású lakások ára ebben a negyedévben is nőtt 1,2 százalékkal, míg a kedvezményes kategórián túl fogyasztóké 1,3 százalékkal csökkent. Az átlagolás e mellett azt is elfedte, hogy a múlt év végi árcsökkenés erős területi eltérésekkel zajlott: míg a fővárosban 1,1 százalék, a vidéki városokban 2,9 százalék, addig a községekben 6,6 százalék volt a mérséklődés. E különbségekbe belejátszott az alkuk egy esztendeje ismét növekvő szerepe is. Az árak "menet közbeni korrekciója" tovább erősödött az idei első negyedévben. A jellemző alkumérték október-decemberről január-márciusra a fővárosban 3,2-ről 3,5 százalékra, míg vidéken 5,2-ről 5,5 százalékra nőtt. E mellett a vevők is többet engedtek: a hirdetés ideje alatt Budapesten 2,9 helyett már 4 százalékkal, vidéken pedig 3,5 helyett 4,4 százalékkal csökkentették az ár-igényeiket.
