A támogatás mértéke függ majd a megvásárolni kívánt ingatlan alapterületétől, a gyermekek (vagy vállalt gyermek) számától és az energetikai besorolás eredményétől. Bár a támogatás összege 500 ezer és 3,25 millió közé esik a fenti paraméterek alapján, a magasabb összegek a „A” vagy annál jobb energetikai besorolású ingatlan esetében igényelhető majd. Ilyen minősítésű lakás az elmúlt fél évben a fővárosi forgalom 6%-át és vidéki 10%-át tette ki.
(A támogatásról itt olvashat részletesebben!)
Az igénylők zöme így az „Alapösszegre” lehet jogosult, amely a gyermekek számától függően 500 ezer és 2,5 millió Ft közé esik majd. A legmagasabb összeget egyébként az un. „alacsony energiafogyasztású lakás” után lehet majd igényelni, ami a kormányrendelet értelmezése alapján „olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2 év”. Ez a fűtési energiaszükséglet az un. „passzívház közeli épület” definíciójának felel meg, amelyből elvétve épül hazánkban.
Az alapösszeg jelenti tehát a támogatások zömét. Ha megnézzük a támogatandó kategóriákat a fővárosi és vidéki aktuális ingatlanárak vonatkozásában, kiderül, hogy mely vásárlói csoport jár majd a legjobban. A jogalkotó szociális alapon súlyozta a támogatási összegeket, így a 4 gyermekes családok járnak a legjobban, illetve ezen belül is a vidékiek, akik olcsóbban juthatnak a megfelelő méretű lakáshoz.
Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy főváros-vidék összehasonlításban a vidéki vásárlók a lakás árának szinte dupla akkora részét kaphatják támogatásként, mint a fővárosiak. Egy 4 gyermekes budapesti család, ha 100 m2-es lakást vesz, az a Duna House számításai alapján átlag 24,3 millió Ft kiadást jelent. Számukra az alapösszeg 2,5 millió Ft, ami kerekítve kb. 10%-os támogatást jelent. Vidéken egy ugyanekkora ingatlant átlagáron 13,2 millióért vehetnek meg, így a támogatás számukra 19%-os lesz. Ezek a legmagasabb arányok, a legalacsonyabbak az 1 gyermekesek esetén 55-160 m2 között vásárlóknál jelentkezik, ahol a fővárosban 4%, vidéken a duplája a támogatás aránya.
A CSOP egy másik korlátot is alkalmaz, mégpedig a maximális vételárét. Ez azonban nem fogja jelentősen korlátozni az igénylési lehetőségeket. A budapesti felső korlát például 35 millió Ft, amely csak a presztízskerületekben (I., II., V., XII.) vásárolni szándékozókat érintheti, itt ugyanis olyan magasak a négyzetméterárak, hogy ebből az összegből 90 m2 alapterület alatt tudnak vásárolni, amely néhány kategóriát kiejt a listából.
