A fővárosi lakásárak a régióban nem ütik ki a plafont

Kétarcú a fővárosi lakáspiac: egyrészről a budapesti lakásárak még mindig csak a régió középmezőnyébe tartoznak, bár ötödik éve kitartóan emelkednek. Másrészről egyre több vevő szemléli elképedve az árakat, mert azokat a saját jövedelméhez viszonyítva nagyon magasnak találja.

Nem véletlen, hogy az itt dolgozó külföldiek imádnak Budapesten élni. Míg ugyanis az Economist rangsorában a magyar főváros a világ 34. legélhetőbb városa, addig a megélhetési költségek tekintetében a 82., derült ki az Expatistan.com nemzetközi adatokat feldolgozó rangsora szerint. Vagyis Budapesten ár-érték arányban nagyon kellemes az élet.

Kép: hu.wikipedia.org

E szerint a mérce szerint Bécs ugyan a világ legélhetőbb városa, de egyben igen drága is: a megélhetési költségek rangsorában a 31. Ezzel szemben Prága, Pozsony és Varsó helyezései a két különböző listán sokkal közelebb állnak egymáshoz. Ott tehát az életminőség és a megélhetési költségek között szorosabb az összefüggés.

A lakásvásárlók elsöprő többsége azonban természetesen nem az itt dolgozó külföldiek, hanem a magyarok közül kerül ki – ha nem is csak fővárosiakból. Ők a lakásárakat a saját jövedelmükhöz viszonyítják, és leginkább az érdekli őket, hogy saját erejükből, megtakarításaikból ‒ hitel segítségével vagy anélkül ‒ milyen lakást engedhetnek meg maguknak.

Nézzük tehát, hogy egyetlen négyzetméternyi lakás megvásárlásához hány hónap nettó jövedelmére van szükség.

Főleg Budán keresnek lakásokat a kínaiak
A Kínából érkező vevők vásárolják a legdrágább ingatlanokat a külföldiek körében, de a vietnámiak is megadják a módját a Magyarországon kezdett új életnek. Az Ázsiából érkező vevők jellemzően a 40-es éveik elején járnak, házastársukkal és gyermekükkel érkeznek, és több mint 90 százalékuknak Budapestre esik a választása.

Minden fővárosban jelentős különbség van a belső városrészek és a külsőbb területek lakásárai között. E tekintetben, a helyi lakosság pénztárcájához mérve a régió legdrágább városa Belgrád, mert ott az országos átlagjövedelemből 5,7 hónapnyi teljes bevételt kell költeni egy belvárosi lakás négyzetméterére. A következő a sorban Prága, ahol 4,2 hónapot kell dolgozni egy belvárosi lakás négyzetméteréért. Ugyanehhez Budapesten 3,7, míg Bécsben mindössze három hónapnyi helyi nettó átlagjövedelem szükséges.

A régió fővárosai közül Belgrád és Prága külsőbb kerületeiben a legdrágább a lakás négyzetmétere: itt egy átlagjövedelmet kereső embernek 2,7–3 hónapot kell dolgoznia érte. A többi fővárosban nagyjából azonosak az arányok: 1,7–2,2 hónapnyi teljes egészében megtakarított nettó jövedelemre van szükség egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához. A legjobb helyzetben a szófiaiak vannak 1,5 havi jövedelem/átlagos lakás négyzetméterár-aránnyal.

Budapest éppen a középmezőnybe tartozik: itt 1,8 hónapnyi átlagjövedelemre van szükség egy külsőbb városrészben található lakás négyzetméteréhez.

Az azért viszonylag ritka, hogy a belső és a külső városrészek lakásárai között akkora különbség alakuljon ki, mint Budapesten.

Persze abban, hogy a belváros ilyen drága, komoly szerepet játszik, hogy itt az átlagos négyzetméterár immár elérte a 800 ezer forintot, a vásárlók harmada pedig külföldi befektető.

Megöregszünk, amíg összeszedünk egy lakásra valót
Budapesten 9 évnyi nettó fizetés kell egy használt lakáshoz, de az átlagbérekhez képest még nem is itt a legdrágábbak a lakások. Az Ingatlan.com megnézte, hogy a különböző megyékben hány átlagfizetés szükséges egy átlagos lakás megvételéhez.

Minden nemzetközi összehasonlítás és számzsonglőrködés mellett elmondható, hogy a fővárosi lakáspiac nem hozta még be a pénzügyi válság előtti évek árszintjét, ha a vásárlóerőhöz viszonyítjuk”– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Számítása szerint a válság éveiben, 2007 és 2013 között a lakásárak összességében nominálisan 15 százalékkal csökkentek a fővárosban, miközben ugyanitt az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete egészében véve 47 százalékkal növekedett. Vagyis növekvő jövedelmükből a csökkenő lakásárak mellett többet engedhettek meg maguknak.

2013-tól aztán lassan, majd 2014-től egyre gyorsuló iramban kezdtek emelkedni az árak: 2013 és 2018 eddig eltelt időszakáig összességében 105 százalékkal. Ebben a periódusban a nettó átlagkeresetek összességében viszont csak 38 százalékkal növekedtek.

Vagyis a jövedelmek növekedése messze elmaradt a lakásárak növekedése mögött, így jellemzően csak kisebb lakásra futja.

„Természetesen az átlagok sok mindent elfednek. Az egykulcsos személyi jövedelemadó hatásaként a jól kereső rétegek nettó jövedelme számottevően emelkedett, ők hitelképesek is, így a drágább ingatlanokat is meg tudják fizetni”– teszi hozzá Valkó Dávid, aki arra számít, hogy a fővárosi lakásárak folytatják felzárkózásukat az európai szinthez, az azonban korántsem szükségszerű, hogy az eddigi dinamikus növekedési ütem minden határon túl kitartson.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo