Ahogy a lakáspiac minden szegmensére, a luxusingatlanok piacára is jellemző, hogy a kereslet és a kínálat alakulása határozza meg az árakat: minél több a pénzes érdeklődő és minél kevesebb van a vágyott ingatlanból annál magasabb az árszint. Ugyanakkor a fizetőképes kereslet változására érzékenyen reagálnak az eladók és különösen az ennek a szegmensnek az igényeit kiszolgáló ingatlanfejlesztők. Ha pedig csökken a kínálat, az megint az árak növekedéséhez vezethet.
A fajlagos árakat tekintve a legdrágább ingatlan négyzetméterára több mint 4 millió forint volt. Az V. kerületi társasházi lakás nemcsak abszolút, de a fajlagos érték alapján is csúcstartónak számít. A legolcsóbb fajlagos áron elkelt családi ház négyzetméterenként valamivel több, mint tizenháromezer forintba került csupán, ami a fenti érték 3 ezreléke. Ez a Zala megyei ingatlan a hálózaton belül vásárolt második legolcsóbb volt az idei év eladási ár rangsorában.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint, az abszolút és a fajlagos árak, illetve a fajlagos ár és az ingatlan alapterülete között országos szinten nem mutatható ki erős összefüggés se pozitív, se negatív irányban, ami azt mutatja, hogy legalábbis nagy általánosságban nem igaz az az állítás, hogy a kisebb alapterület automatikusan magasabb fajlagos árat jelentene.
Az idén értékesített legkisebb lakás mindössze 10 m2 alapterületű volt. A pici társasházi lakás Budapest VI. kerületében található és kevesebb, mint egy hónap alatt a környéken átlagosnak mondható értéken kelt el. Az eredeti árhoz képest legnagyobb arányú licittel elkelt ingatlant Vas megyei Velem településen értékesítették. A 36 m2-es egy szobás családi házat az eredeti ár négyszereséért vásárolták meg, ellentétben azzal a vonyarcvashegyi családi házzal, amelyet végül a meghirdetett ár mindössze 32%-ért tudott eladni tulajdonosa.
Az idén 100 millió forint feletti összegért értékesített lakóingatlanok mindegyike a fővárosban található. A 2016 első féléve során értékesített használt családi házak között a legdrágább Budapest II. kerületében kelt el bő 150 millió forintért. Ezért az összegért a vevő egy több mint 1000 m2-es telken közel fele ekkora hasznos alapterületű villaépülethez jutott hozzá, ami önmagában is indokolhatja a magas árat, de természetesen a presztízs értékű lakcím és az örök panoráma is jelentős értéknövelő tényező ebben a kategóriában. Az idén értékesített 100 millió forintot meghaladó értékű családi házak közül a legtöbb a II. kerületben talált új tulajdonosra, de szép számmal voltak tranzakciók a XI., a XII. és a pesti XIII. kerületben is.
A legdrágább társasházi lakást szintén Budapesten értékesítették, több mint 300 millió forintért. Az adásvétel tárgyát képező közel 80 m2 alapterületű, dunai panorámás ingatlan az V. kerület szívében helyezkedik el. Az eladó némi árengedményt adott (ami egy átlagos fővárosi panellakás árának felelt meg) és a lakás néhány hónap alatt vevőjére talált. Idén a 100 millió forint felett értékesített társasházi lakások többsége szintén az V. kerületben található, de a VI. (Andrássy út) és a XIII. kerületben is akadtak ilyen értéktartományban társasházi lakás adás-vételek (Újlipótváros).
Az újépítésű ingatlanok közül legnagyobb összegért egy II. kerületi társasházi lakás kelt el 133 millió forintért. Igaz ebben az esetben az eladó közel másfél évet várt, míg vevőre talált. Pest megyében az idei rekorder egy 95 millió forintért értékesített családi ház volt Nagykovácsiban. A közép-Magyarországi régión kívül a legnagyobb összeget egy Zamárdiban található tó közeli családi házért fizették ki összesen 80 millió forintot.
A legolcsóbb ingatlanok
A luxuskategóriával szemben a legalacsonyabb árak negatív rekordjai állnak. Idén a legkisebb összegért Zalaegerszegen értékesítettek családi házat, a 46 négyzetméteres ház mindössze 900 ezer forintba került. Ennél drágább volt az a komlói társasházi garzon, amit új tulajdonosa 2,2 millió forintért vásárolt. Az egy szobás, 38 m2-es ingatlant kevesebb, mint egy hónap alatt adták el. 2,5 millió forint alatt Komlón és Kazincbarcikán történtek adás-vételek.
A legolcsóbb panel 2,7 millió forintos összegért kelt el Hajmáskéren. A 32 m2-es másfélszobás lakás közel háromnegyed évig volt hirdetve. 3 millió forintért Miskolcon, Kisvárdán, Sátoraljaújhelyen és Kazincbarcikán vásároltak panellakást az idei év első felében. A legkisebb összegét értékesített újépítésű ingatlan egy gyömrői társasház lakása volt az idei évben, melyet 8,5 millió forintért adtak el, igaz közel két és fél évet kellett várni a vevőre. A legkisebb áron idén értékesített budapesti ingatlan 4,5 millió forintért kelt el. A Kőbányán értékesített egyszobás lakás az I. világháború előtt épült és jelenleg nem rendelkezik fűtéssel.
