Továbbra is jól teljesít a külkereskedelem, a várakozásoknál magasabb lett a májusi többlet - reagáltak az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslésére.

Az Irán elleni embargó részleges feloldása miatt hamarosan akár hatalmas mennyiségű műanyag-alapanyag érkezhet Európába, hiszen a közel-keleti országban alacsony az adóterhelése a petrolkémiai nyersanyagoknak, és gyorsan bővülnek a gyártókapacitások, hívja fel a figyelmet a műanyagipari és acélipari termékek nagykereskedelmével foglalkozó Carboferr Zrt. A cég szerint az iráni gyártók tartós piacnyerése esetén az európai gyártási mennyiség valószínűsíthető csökkenésével megnőhet régiónk alapanyag-függősége és ezzel kiszolgáltatottsága is.

Az elemzők várakozását meghaladóan nőtt a külkereskedelmi többlet júniusban, az éves exporttöbblet az Erste és a ING elemzői szerint várhatóan meghaladja a tavalyi 6,4 milliárd eurót, a Takarékbank elemzője úgy véli, akár 8,5 milliárd euró közelébe is ugorhat.

A magyar külkereskedelem továbbra is magas szinten teljesít, a bővülés dinamikájáról azonban eltérően vélekednek az MTI által megkérdezett elemzők.

A hazai zöldek szerint zárt ajtók mögött folynak az EU–USA szabad kereskedelmi tárgyalások. Nemcsak a részletek alapvető átláthatóságának hiánya miatt tiltakoznak, hanem mert a megállapodás „fellazítaná" a jogszabályi környezetet, mely a génkezelt élelmiszerek és a vegyszerek forgalomba hozását szabályozza Magyarországon.

Indiai üzleti központ nyílt Budapesten, az ázsiai ország nagykövetségének épületében. Az eseményen Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke kiemelte: a központ hidat jelent Magyarország és India vállalatai között.

2013 hetedik hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 7,4, a behozatalé 6,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az év első hét hónapjában a külkereskedelem exportvolumene közel 3, az importé csaknem 4%-kal bővült - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ipari termelés szépen nőtt júliusban, azonban az első hét havi eredmény elmarad az előző évi szinthez képest. A külkereskedelmi többlet eközben szintén fogyott egy kicsit január-júliusban, de még bőven pozitív.

A kiugró áprilisi külkereskedelmi adatok után csökkenésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusra. Bár az elemzők átmenetinek tekintik az egyenleg romlását a hír nem túl megnyugtató azt figyelembe véve, hogy nem ez az első kedvezőtlen májusi makroadat.

Nagyot ugrott áprilisban az export: az esztendő negyedik hónapjában euróban 11,7 százalék volt az éves bővülés köszönhetően annak, hogy a felfutó járműkivitel mellett az elektronikai cikkek visszaesése megállni látszik.

Az export mérsékelten nőtt, az import esett márciusban. A gazdasági növekedésre is hatást gyakorló elmozdulás azonban még várat magára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint.

Gyengén teljesített tavaly a külkereskedelem: az export euróban mindössze fél százalékkal bővült 2011-hez képest. Az idei várakozásokat illetően sok a kérdőjel: főként a német gazdaságra és a járműipari kapacitások alakulására lesz érdemes odafigyelni.

Akár több millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a hatóság azt a gazdálkodót, aki az úgynevezett kettős felhasználású termékek külkereskedelmével kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettségeinek nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget. Ilyen, kettős felhasználású termék lehet minden olyan áru (akár szoftver is), amely polgári és katonai célra egyaránt felhasználható.

Euróban 1,7, forintban 10 százalékkal csökkent tavaly novemberben az export éves összevetésben. Bár az adat negatív tartalmát némiképp árnyalja, hogy az egy évvel korábbi adat kiugróan magas a közölt érték újabb figyelmeztető jel a magyar gazdaságról.

Miközben a csapból is a keleti piacok felé való nyitás fontossága folyik, arról kevés szó esik, hogy mennyire idejétmúlt technikákkal próbálkoznak a magyar cégek, mikor a világpiacra akarnak betörni – hívja fel a figyelmet a Creative Expert Consulting tanácsadócég.

Tovább zsugorodik a külkereskedelem: szeptemberben éves összevetésben a kivitel volumene 4,9, a behozatalé 5,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú gépek és szállítóeszközök exportja a tizedével esett vissza, az import pedig minden árufőcsoportban mérséklődött a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint.

Szeptemberben is többlettel zárt a külkereskedelem, a növekedési kilátásokat azonban igen kedvezőtlenül érintheti, hogy az export a harmadik negyedév utolsó hónapjában visszaesett.

Ismét masszív többlettel zárt a külkereskedelem az augusztusban: az export euróban 2 százalékkal nőtt éves összevetésben, az import a közös európai devizában mérve nem változott, a termékforgalom aktívuma a tavaly augusztusi 121 millió euróról 575 millió euróra hízott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint.

Halvány exportnövekedés, szerény importbővülés, s ennek eredőjeként külkereskedelmi termékforgalom mérsékelt emelkedése jellemezte a júliust a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

Az export euróban 4,6, az import 4,0 százalékkal nőtt júliusban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az árfolyamok alakulása miatt forintban a növekedés 11,3, illetve 10,8 százalékos volt. A szakértők szerint a Mercedes-gyár felfutó termelése ellensúlyozza a csökkenő külső keresletet.

Júniusban folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom májusban indult bővülése: az euróban számított export 5,6, az import 3 százalékkal nőtt, forintban pedig mindkét érték kétszámjegyű emelkedést mutatott.

Két hónap csökkenés után májusban éves összevetésben mind a kivitel, mind a behozatal volumene nőtt (4,4, illetve 2,8 százalékkal). Dinamikus bővülést mértekek a kisebb súlyú élelmiszerek, italok, dohány, illetve a nyersanyagok exportjában, s megállt a gépek és szállítóeszközök forgalmának tavaly december óta tartó csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. 

A külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatai szerint az esztendő ötödik hónapjában az export és import euróban számított értékei közel azonos mértékben, 1,7, illetve 1,8 százalékkal növekedtek, ezzel szemben a forintértékek kétszámjegyű bővülést mutattak 2011 májusához képest - jelezte a Központi Statisztikai Hivatal.

A külpiacra lépés elsősorban a magyar piacon már sikeresen működő, versenyképes termékkel rendelkező vállalkozások számára jelentheti a további növekedés, nagyobb stabilitás lehetőségét az első hazai exporttársulás, az Export Kooperáció tapasztalatai alapján. A környező országok, valamint az EU piacai számos magyar KKV-nek biztosíthatnak kitörési pontot a stagnáló piaci körülmények közül.

A magyar munkavállalók jelentős része még mindig nem beszél idegen nyelven, pedig mostanra nem csak az egyértelmű, hogy erre szükség van, de az is, hogy mindenképpen az angol az alap. A szabályozás változása ráadásul nem kedvez a nyelvtanulásnak.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szervezésében 70 fős üzletember delegáció is elkísérte Orbán Viktort hivatalos kazahsztáni látogatására. A küldöttségben 47 cég képviseltette magát a mezőgazdasági / élelmiszer-feldolgozó technológiák, az élelmiszer kis- és nagykereskedelem, az olajipar/energetika, az építőipar / infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a járműipar, a bankszektor, az elektronika és az ICT területéről.

2011 novemberében bővülést mutatott a külkereskedelmi volumen: a kivitel 7,9, a behozatal pedig 4,5 százalékkal növekedett 2010 azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg aktívummal zárt, a többlet mértéke 211 milliárd forint volt. Mind az export, mind pedig az import növekedésének húzóerejét a járműgyártás szolgáltatta. Az Európai Unión kívüli országok felé irányuló kivitelünk továbbra is dinamikusan bővült, passzívumunk ezen országokkal szemben jelentősen csökkent.

A magyar kkv-k túl kicsinek gondolják magukat a nemzetközi terjeszkedéshez - derült ki az M27 ABSOLVO közép-magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett, nem reprezentatív kutatásából. A finanszírozási és exporttanácsadó a felmérésben azt vizsgálta, vajon azok a magyar vállalkozások, akik már rendelkeznek exporttapasztalattal, a növekedés tervezésekor gondolkoznak-e az 500 milliós európai piac meghódításában, és melyek azok az okok, amelyek a hazai kkv-kat megállítják a magyar határnál.

A francia cégek Magyarországon a gazdaság számos területén jelentős szerepet játszanak. A francia szaktudásnak köszönhetően az első vállalatprivatizációk óta különösen számottevő lett a francia jelenlét a közszolgáltatások terén - víz, gáz, áram, hulladékkezelés - is. Az itt működő vállalatokat súlyosan érintheti a koncessziós és PPP-szerződések felülvizsgálata és újratárgyalása. Eric Lavost-t, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) elnökét a külföldi cégek helyzetéről kérdeztük.

Áprilisban a külkereskedelmi áruforgalom többlete 479 millió eurót ért el, amely az előző év azonos időszakinál 24 millió euróval magasabb. A KSH csütörtök reggel közzétett adatai szerint az export euróértéke 13,3%-kal nőtt. Fontos trendforduló mutatkozik az ázsiai országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatainkban, hiszen ebben a szegmensben kiemelkedő mértékben nőtt az exportteljesítményünk.

Magyarország nagy sikert könyvelhetett el szerdán, amikor bejelentették, hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a jövő héten Budapestre is ellátogat ötnapos európai körútja során - írta internetes kiadásának beyondbrics felzárkózó piaci blogrovatában a Financial Times.

Franciaország fontos partnerünk: a külkereskedelemben a negyedik-hatodik, a Magyarországon befektető országok sorában pedig a negyedik helyet foglalja el. Számos nagy francia cégcsoport jelent van hazánkban, a kisebb vállalkozások azonban már óvatosabbak. A magyar cégek számára egyelőre nem igazán magától értetődő piac a francia, pedig lehet, hogy lenne ott keresnivalójuk.

"A lassuló külkereskedelmi forgalom ellenére is pozitívak a további export kilátások, hiszen Nyugat-Európa gazdasága ugyan lassuló ütemben, de folyamatosan növekszik, emellett pedig az elmúlt évek autóipari beruházásai idén és a jövő évben már egyre meghatározóbb mértékben járulnak majd hozzá az exporthoz" - kommentálta az adatokat Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A Kormány létrehozta a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA). A Hivatal feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

Nem örömteli konstatálni azt a tényt, hogy a hazai „....exportvezérelt gazdasági növekedés...." egykor termékeny külgazdasági vezérfonala az eltelt közel egy évtizedben a kiüresedett politikai lózung szintjére degradálódott. - írja figyelemfelkeltő elemzésében Dr. Nyíri Iván, az Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke, az exportfinanszírozás elismert hazai és nemzetközi szakértője.  

A több mint 200 tagot számláló Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) a válság idején is arra törekszik, hogy a francia-magyar üzleti közösséget mobilizálja az eredményes üzleti lehetőségek kiaknázása érdekében. A magyar gazdaságban a francia jelenlét meghatározó: Franciaország a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon, az Európai Unió országai között hatodik legnagyobb export- és negyedik importpiacunk.

Augusztusban a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 7 százalékkal, importban 8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, miközben január-augusztusban a kivitel és a behozatal volumene egyaránt 8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, s a mérleg így 25 millió euró pozitívumot mutatott - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatok alapján szerdán.