Az export euróban 4,6, az import 4,0 százalékkal nőtt júliusban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az árfolyamok alakulása miatt forintban a növekedés 11,3, illetve 10,8 százalékos volt. A szakértők szerint a Mercedes-gyár felfutó termelése ellensúlyozza a csökkenő külső keresletet.

Júniusban folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom májusban indult bővülése: az euróban számított export 5,6, az import 3 százalékkal nőtt, forintban pedig mindkét érték kétszámjegyű emelkedést mutatott.

Két hónap csökkenés után májusban éves összevetésben mind a kivitel, mind a behozatal volumene nőtt (4,4, illetve 2,8 százalékkal). Dinamikus bővülést mértekek a kisebb súlyú élelmiszerek, italok, dohány, illetve a nyersanyagok exportjában, s megállt a gépek és szállítóeszközök forgalmának tavaly december óta tartó csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. 

A külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatai szerint az esztendő ötödik hónapjában az export és import euróban számított értékei közel azonos mértékben, 1,7, illetve 1,8 százalékkal növekedtek, ezzel szemben a forintértékek kétszámjegyű bővülést mutattak 2011 májusához képest - jelezte a Központi Statisztikai Hivatal.

A külpiacra lépés elsősorban a magyar piacon már sikeresen működő, versenyképes termékkel rendelkező vállalkozások számára jelentheti a további növekedés, nagyobb stabilitás lehetőségét az első hazai exporttársulás, az Export Kooperáció tapasztalatai alapján. A környező országok, valamint az EU piacai számos magyar KKV-nek biztosíthatnak kitörési pontot a stagnáló piaci körülmények közül.

A magyar munkavállalók jelentős része még mindig nem beszél idegen nyelven, pedig mostanra nem csak az egyértelmű, hogy erre szükség van, de az is, hogy mindenképpen az angol az alap. A szabályozás változása ráadásul nem kedvez a nyelvtanulásnak.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szervezésében 70 fős üzletember delegáció is elkísérte Orbán Viktort hivatalos kazahsztáni látogatására. A küldöttségben 47 cég képviseltette magát a mezőgazdasági / élelmiszer-feldolgozó technológiák, az élelmiszer kis- és nagykereskedelem, az olajipar/energetika, az építőipar / infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a járműipar, a bankszektor, az elektronika és az ICT területéről.

2011 novemberében bővülést mutatott a külkereskedelmi volumen: a kivitel 7,9, a behozatal pedig 4,5 százalékkal növekedett 2010 azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg aktívummal zárt, a többlet mértéke 211 milliárd forint volt. Mind az export, mind pedig az import növekedésének húzóerejét a járműgyártás szolgáltatta. Az Európai Unión kívüli országok felé irányuló kivitelünk továbbra is dinamikusan bővült, passzívumunk ezen országokkal szemben jelentősen csökkent.

A magyar kkv-k túl kicsinek gondolják magukat a nemzetközi terjeszkedéshez - derült ki az M27 ABSOLVO közép-magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett, nem reprezentatív kutatásából. A finanszírozási és exporttanácsadó a felmérésben azt vizsgálta, vajon azok a magyar vállalkozások, akik már rendelkeznek exporttapasztalattal, a növekedés tervezésekor gondolkoznak-e az 500 milliós európai piac meghódításában, és melyek azok az okok, amelyek a hazai kkv-kat megállítják a magyar határnál.

A francia cégek Magyarországon a gazdaság számos területén jelentős szerepet játszanak. A francia szaktudásnak köszönhetően az első vállalatprivatizációk óta különösen számottevő lett a francia jelenlét a közszolgáltatások terén - víz, gáz, áram, hulladékkezelés - is. Az itt működő vállalatokat súlyosan érintheti a koncessziós és PPP-szerződések felülvizsgálata és újratárgyalása. Eric Lavost-t, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) elnökét a külföldi cégek helyzetéről kérdeztük.

Áprilisban a külkereskedelmi áruforgalom többlete 479 millió eurót ért el, amely az előző év azonos időszakinál 24 millió euróval magasabb. A KSH csütörtök reggel közzétett adatai szerint az export euróértéke 13,3%-kal nőtt. Fontos trendforduló mutatkozik az ázsiai országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatainkban, hiszen ebben a szegmensben kiemelkedő mértékben nőtt az exportteljesítményünk.

Magyarország nagy sikert könyvelhetett el szerdán, amikor bejelentették, hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a jövő héten Budapestre is ellátogat ötnapos európai körútja során - írta internetes kiadásának beyondbrics felzárkózó piaci blogrovatában a Financial Times.

Franciaország fontos partnerünk: a külkereskedelemben a negyedik-hatodik, a Magyarországon befektető országok sorában pedig a negyedik helyet foglalja el. Számos nagy francia cégcsoport jelent van hazánkban, a kisebb vállalkozások azonban már óvatosabbak. A magyar cégek számára egyelőre nem igazán magától értetődő piac a francia, pedig lehet, hogy lenne ott keresnivalójuk.

"A lassuló külkereskedelmi forgalom ellenére is pozitívak a további export kilátások, hiszen Nyugat-Európa gazdasága ugyan lassuló ütemben, de folyamatosan növekszik, emellett pedig az elmúlt évek autóipari beruházásai idén és a jövő évben már egyre meghatározóbb mértékben járulnak majd hozzá az exporthoz" - kommentálta az adatokat Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A Kormány létrehozta a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA). A Hivatal feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

Nem örömteli konstatálni azt a tényt, hogy a hazai „....exportvezérelt gazdasági növekedés...." egykor termékeny külgazdasági vezérfonala az eltelt közel egy évtizedben a kiüresedett politikai lózung szintjére degradálódott. - írja figyelemfelkeltő elemzésében Dr. Nyíri Iván, az Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke, az exportfinanszírozás elismert hazai és nemzetközi szakértője.  

A több mint 200 tagot számláló Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) a válság idején is arra törekszik, hogy a francia-magyar üzleti közösséget mobilizálja az eredményes üzleti lehetőségek kiaknázása érdekében. A magyar gazdaságban a francia jelenlét meghatározó: Franciaország a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon, az Európai Unió országai között hatodik legnagyobb export- és negyedik importpiacunk.

Augusztusban a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 7 százalékkal, importban 8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, miközben január-augusztusban a kivitel és a behozatal volumene egyaránt 8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, s a mérleg így 25 millió euró pozitívumot mutatott - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatok alapján szerdán.