Ne exportáljunk vegyifegyvert! Bírság lehet a vége

Akár több millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a hatóság azt a gazdálkodót, aki az úgynevezett kettős felhasználású termékek külkereskedelmével kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettségeinek nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget. Ilyen, kettős felhasználású termék lehet minden olyan áru (akár szoftver is), amely polgári és katonai célra egyaránt felhasználható.

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

Az elmúlt évtizedekben a globalizációs trendeknek megfelelően előtérbe került a határokon átnyúló árumozgások ellenőrzésének kérdésköre. Ezen belül is kiemelt figyelem irányul a kettős felhasználású termékek kereskedelmi forgalomban történő szállítására. Ezt a forgalmat nemzetközi egyezmények, a közösségi és hazai jogi normák szabályozzák, ám a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a kereskedő társaságok egy része mégsem szentel kellő figyelmet a kettős felhasználású termékekhez köthető szabályoknak.

Regisztrált olvasóink további jogszabályokról, az aktuális változásokról a Jogi Kisokos témadobozunkból tájékozódhatnak!

Érdemes tájékozódni, mit szabad és mit nem szabad exportálni - Kép: SXC

„Ezt leggyakrabban a tájékozatlanság, a termékek kereskedelmi forgalmához köthető szabályozás ismeretének a hiánya okozza, annak ellenére, hogy az engedélyező és felügyelő hatóságok kellő mértékű tájékoztatást nyújtanak ezen a téren. Kevesen tudják azt is, hogy a kettős felhasználású termékek körébe akár szoftverek, vagy teljesen általánosnak tartott termékek is tartozhatnak, mint például egyes számítógép-hardverek, optikai és elektronikai eszközök, gépek, berendezések, gyógyászatban használt termékek” – mondta Falcsik István, a Deloitte Zrt. Vám, jövedéki és termékdíjjal kapcsolatos szolgáltatások üzletágának vezető szakértője.

Magyarország különböző államközi egyezmények részeseként igyekszik a nemzetközi közösség normáival összhangban szabályozni a termékek országhatáron átnyúló kereskedelmét. E termékeknek mind a kivitelük, tranzitjuk, transzferjük, mind a behozataluk engedélyköteles. Az uniós szabályozás értelmében többféle engedély adható ki, amelyek kiadásáért a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Export-ellenőrzési Osztálya (MKEH) felelős. A jelenleg hatályos magyar szabályozás értelmében akár súlyos bírsággal is sújtható az a gazdálkodó, aki a kettős felhasználású termékeivel kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettségeinek nem a jogszabályban leírtaknak megfelelő módon tesz eleget.

Kockázatok, amelyekkel számolnak a cégek, s amivel nem, de kéne
A cégek a vis majortól félnek a leginkább, a biztosítási szakértők szerint ugyanakkor a beszállítói lánc megszakadása képviseli a legkomolyabb üzleti kockázatot – derül ki az Allianz Kockázati Barométer 2013 című felméréséből. A világ vállalatait összességében egy közös aggodalom foglalkoztatja: mi lesz, ha tevékenységük vis major miatt leáll. Az üzletmenet folytonosságának, illetve a beszállítói kapcsolatok megszakadása, a természeti katasztrófák, a tűz és a robbanás 2013-ban a legfőbb kockázatok, melyekkel a vállalatoknak szembe kell nézniük az Allianz legújabb, 28 ország közreműködésével készült felmérésének eredménye szerint. A hatósági szabályozással, vagy a piaccal kapcsolatos változások is fontos üzleti kockázatot képviselnek.
Az Európai Unió szabályozása, a közösségi vámunióra tekintettel kitér a kettős felhasználású termékek forgalmazására.  A rendelet tételesen felsorolja, mely termékek tekintendők mindenképpen kettős felhasználásúnak, ezek forgalmazása tehát minden esetben engedélyhez kötött. Olyan ügyletek esetében, amelyek valamely embargó által sújtott országba irányulnak, a vonatkozó szabályok lehetővé teszik, hogy az egyes tagállamok a mellékletben felsoroltakon felül más termékeket is bevonjanak az ellenőrzés alá, amennyiben azok érzékeny végfelhasználása feltételezhető. Ez az ún. „Catch All” klauzula néven elterjedt kitétel.

Falcsik István hozzátette: Fontos részlet, hogy bár a tanácsi rendelet melléklete taxatív felsorolást tartalmaz a kettős felhasználású termékeket illetően, az említett klauzula alapján a kereskedelmi ügyletek minősítése nem egyszerű, és nem egyértelmű feladat a gazdálkodók számára. A „Catch All” szabályozás értelmében a kereskedelmi ügyletek nagyon széles skálája a kettős felhasználású termékeket érintő szabályozás körébe eshet. Ennek megfelelően minden egyes ügylet, termék megítélése egyedi alapon kell, hogy történjen.

A kettős felhasználású termékek határokon átnyúló kereskedelmi forgalmának szabályozása összetett, és mind uniós, mind tagállami szinten a vonatkozó szabályok be nem tartása jelentős szankciókat (például jelentős pénzbírságot) von maga után. Ezen felül a kettős felhasználású termékekkel való visszaélés során a jelenleg hatályos Btk. szerint megvalósulhat bűncselekmény is.

Véleményvezér

Még olcsóbb lesz Ausztriába menni vásárolni

Még olcsóbb lesz Ausztriába menni vásárolni 

Ausztria a felére csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját.
Elbukott Trumpnak az a követelése, hogy teljes jogi mentességet élvezhessen

Elbukott Trumpnak az a követelése, hogy teljes jogi mentességet élvezhessen 

Nem jött össze Trumpnak a korlátlan hatalom igénye.
Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban

Robert Fico előzni igyekszik Orbán Viktort Washingtonban 

Nagy váltás Romániában.
Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok

Fürdenek a pénzben a lengyel önkormányzatok 

Nyílik az olló Lengyelország és Magyarország között.
Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak

Az ukrán főparancsnok szerint több embert veszítenek az oroszok, mint amennyit toborozni tudnak 

Az ukrán parancsnok fordulatot vár a háborúban.
Lázadás Trump ellen Grönland ügyében

Lázadás Trump ellen Grönland ügyében 

Még a republikánusok mindegyikének sem tetszene egy grönlandi invázió.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo