Veszélyben a GMO-mentesség?

A hazai zöldek szerint zárt ajtók mögött folynak az EU–USA szabad kereskedelmi tárgyalások. Nemcsak a részletek alapvető átláthatóságának hiánya miatt tiltakoznak, hanem mert a megállapodás „fellazítaná" a jogszabályi környezetet, mely a génkezelt élelmiszerek és a vegyszerek forgalomba hozását szabályozza Magyarországon.

A civil szervezeteket, szakszervezeteket nem vonják be a tanácskozásba, állítja a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet, melyek úgy látják, a szabad kereskedelmi megállapodás „veszélybe sodorhatja" a magyarországi GMO-tilalmat. Az egyezmény (TTIP, Transatlantic Trade and Investment Partnership, vagy TAFTA, Transatlantic Free Trade Agreement) továbbá ránk szabadíthat egészségkárosító vegyszereket, hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását" – szögezték le közleményükben a zöldek.

Profitorientált bíróság?

 „A géntechnológia-ipar lobbiszervezeteinek kívánságlistája, valamint az amerikai kormány képviselőnek nyilatkozatai alapján várható, hogy egy esetleges megállapodás hatására Európa arra kényszerülne, hogy beengedje a génmódosított élelmiszereket, felgyorsítsa a génmódosított növények engedélyezését Európában" –mondta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője, aki szerint az USA „gyakorlatilag az EU 29. tagállamává válna, ugyanis a tervezetek alapján a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az Egyesült Államokkal. „Ebbe beletartozik a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás." A Greenpeace szerint az Egyesült Államok lobbiérdekeinek részvétele az uniós törvény-előkészítésben „elfogadhatatlan kockázatokat" rejt magában.

A 90-es években még arról folytak a szabad kereskedelmi viták, hogy a protekcionista eszközök közül a vámokat faragják le. Mivel azok már olyan kicsik, az amerikai lobbigépezet továbblépett a „szabályozási koherencia" megvalósítására. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Kép: sxc.hu

Például azt, hogy az egyezmény részeként létrejönne „egy befektető–állam vitarendezési mechanizmus (ISDS, Investor to State Dispute Settlement), egyfajta „magánbíróság", melynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek az EU vagy az USA általános szintjénél szigorúbban védenék a saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt. „A döntést profitérdekelt háromfős »bíróság« hozná meg. Olyan bírók a bíróság tagjai, akik maguk hívják fel cégóriások figyelmét a szabad kereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan országokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás. Miért van szükség ezekre a magánbíróságokra? Mert ezen bíróságok kizárólag a befektetők érdekeit védik teljesen elfogultan!” – hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet projektvezetője. A szervezetek rámutattak: Washington „egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi megállapodást sem ratifikált" (pl. Kiotói Jegyzőkönyv, Stockholmi és Bázeli egyezmények).

A zöldek célja, hogy a magyar EP-képviselőket rábírják a szabad kereskedelmi megállapodás tervezete elleni határozott fellépésre, valamint a hazai jogrend GMO-ellenes hozzáállásának megvédésére. Az amerikai agráriumban az állatok hormonkezelése és a növények génkezelése megengedett Korábbi írásunkat az amerikai élelmiszeripar kétes módszereiről (a Food, Inc. című dokumentumfilmben elhangzottak kapcsán) itt olvashatják.

Véleményvezér

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában

Szépen nőtt a magyar fizikai munkások kereseti lehetősége Ausztriában 

Ausztriában jószerivel nem található olyan vendéglátóhely, ahol ne hallhatnánk magyar szót. A kormányzati sikerjelentések ellenére ismét nő a külföldön dolgozó magyarok száma.
Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra

Ilyet még nem láttunk, amikor mindenki előre néz, csak a magyarok hátra 

A világjárvány idején az emberek visszafogták autóvásárlásaikat Európában. Az elmaradást mindenütt pótolják, kivétel nálunk.
Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen

Pert nyert Hadházy Ákos az állam ellen 

A független képviselő különös módon, de úgy tűnik egyedül több borsot tör Orbán Viktor orra alá, mint az egész ellenzék együttvéve.
Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát

Nincs pénze a gazdáknak, csak féláron veszik tőlük a búzát és a kukoricát 

Úgy tűnik az idén egyedül a repcetermelők számíthatnak nyereségre.
A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek

A magyarok spórolása miatt nem teljesülnek a tervezett áfa bevételek 

A megszorítások, extraadók ellenére továbbra is sok helyen lyukas a költségvetés. A tervezett áfa bevételek és a valóság között szakadék tátong.
Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben

Már a románok után kullogunk, ha megnézzük mennyit költünk az üzletekben 

Már nominálisan is kevesebbet tud költeni egy magyar polgár a boltokban, mint egy román. Ráadásul a magyar a pénzéért még kevesebbet is kap a hipermagas itthoni áfa miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo