A külföldi terjeszkedésben, illetve a vállalkozás nemzetközi jelenlétének további bővítésében a kutatásban résztvevő cégek többsége a jelenlegi piaci helyzetben nem lát potenciált. Sőt, a válaszadók több mint 10%-a azt jelezte, a külpiacokra nem tud koncentrálni, mivel szó szerint a „túlélésért küzd". Azok a vállalkozások ugyanakkor, amelyek már jelen vannak egy másik országban, elégedettek, és bíznak mind a már kiépített üzleti kapcsolataikban, mind a helyi piacokon dolgozó kollégáikban.
500 milliós piac
A kutatás tanulsága szerint a magyar cégek egy jelentős csoportja „egy helyben topog". Miközben nem bízik abban, hogy hazai célcsoportjának vásárlóereje a következő időszakban változna, a válaszadók ötöde egyáltalán nem tesz lépéseket azért, hogy új vásárlóközönséget szólítson meg. Ennek a külső körülményekre hagyatkozó kivárásnak azonban megvan az a veszélye, hogy azok a cégek, amelyek nem tervezik jól átgondolt stratégia mentén az előrelépést, lemaradnak.
Annak ellenére, hogy a hazai kkv-k jelentős része számára a külpiacra lépés reális növekedési lehetőség lenne, még a külpiaci megjelenésre különösen alkalmas termékekkel bíró szektorokban - mint az agrárium, az IT, a szolgáltatási szektor, az élelmiszeripar, a gépgyártás - érdekelt vállalkozások sem használják ki az 500 milliós európai piacban rejlő lehetőségeket.
„Az egyik legfőbb gát, hogy a magyarországi kkv-k vezetőinek jelentős része tehernek, pluszfeladatnak érzi a külpiacra lépést, nem pedig lehetőségnek, mintha az valamilyen luxus lenne, akár egy külföldi nyaralás. Pedig a jól meghatározott terjeszkedési stratégiával járó kiadások egy vállalkozás néhány napi, legfeljebb néhány heti működési költségeivel egyenértékűek, miközben bevételi oldalon 50-szer akkora lehetőség várja őket" - fogalmazott Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO vezető tanácsadója. A kutatás azt is jelezte, hogy a magyar kkv-szektort még mindig egyfajta piaci kishitűség uralja. A vállalkozások egy része a növekedés lehetőségeit kizárólag a határokon belül keresi, és kapcsolatok, biztonságot jelentő piaci ismeret nélkül fel sem merül, hogy nyisson az európai piacok felé.
Árbevételt duplázhatnának
Hogy a célország piacát behatóan ismerő külső szakértőhöz forduljanak, ez pedig még azoknak a vállalatvezetőknek sem jut eszükbe, akik egyébként foglalkoznak a nemzetközi terjeszkedés gondolatával. A megkérdezettek 50%-a úgy nyilatkozott, nem venne igénybe külső segítséget akkor sem, ha egyébként foglalkozik a külpiacra lépés gondolatával. Ennek részben az az oka, hogy nagyon kevés ma Magyarországon az olyan szakértő, aki bármely európai piacon, bármely szegmensben rendelkezik élő üzleti kapcsolatokkal, piacismerettel, és bejáratott sztenderdek alkalmazásával nemzetközi sikerhez segíti a magyar vállalkozásokat. Olyan szakértő pedig, aki akár egy megbízható GPS, mutatja az utat, amely a vállalkozás európai sikerességéhez vezet, és ezen túl a magyar vállalkozások nemzetközi terjeszkedéséhez elengedhetetlen finanszírozásban is segítséget nyújt, szinte alig működik ma Magyarországon. Nem véletlen, hogy a felmérésben résztvevők mindössze 2%-a nyitott a külpiacra lépési tanácsadók segítségére.
„Az idei évben is húzóágazatnak minősülő export valójában csak néhány iparágat érint, vagyis a magyar cégek számára a külpiaci megjelenésben továbbra is jelentős potenciál rejlik. Nap mint nap kiváló magyar cégek termékeivel, szolgáltatásaival találkozunk, akik haboznak elindulni azokra a piacokra, ahol árbevételük akár két-háromszorosára is növekedhetne" - mondta Gyurácz Németh Iván. Az M27 ABSOLVO kutatása részben azt a célt is szolgálta, hogy a finanszírozási és exporttanácsadó felnyissa a hazai kkv-k vezetőinek szemét, hogy az EU-tagállamokban a jó minőségű magyar termékeket és szolgáltatásokat hatalmas felvevőpiac várja. „Az 500 milliós uniós piacon a magyar cégek versenyképesek lehetnek, és a rájuk váró lehetőségek kiaknázásához csupán egy jó stratégiai tervre, a megfelelő partnerekre és egy bátor kezdő lépésre van szükség" - tette hozzá az M27 ABSOLVO vezető tanácsadója.
