Az Export Kooperáció májusi rendezvényén résztvevők mind egyetértettek abban, hogy a környező országok, valamint az EU piacai számos magyar KKV-nek biztosíthatnak kitörési pontot a stagnáló piaci körülmények közül. Azonban a külpiacra lépést csak olyan kkv-k esetében tartják lehetségesnek, amelyek már idehaza is sikeresen működnek és versenyképes termékkel rendelkeznek. Ám még ezeknek a vállalatoknak is komoly buktatókat tartogathatnak a külpiacok.
„Egy export tevékenység megkezdésekor elengedhetetlenül fontosnak tartom a megfelelő kulcsember megtalálását - emelte ki Klemens Wersonig, a TARGET Nemzetközi Fejvadász Csoport tulajdonosa az Export Kooperáció májusban tartott rendezvényén. Véleménye szerint ez a szakember mindenképpen egy olyan értékesítési specialista kell, hogy legyen, aki a célpiacot és a célország kulturális közegét is nagyon jól ismeri.
„ A legoptimálisabb esetben a célországból származó sales manager testesíti meg az ilyetén elvárásokat a legjobban, de az is elképzelhető, hogy a magyar értékesítési vezető korábbi külföldi tapasztalatai alapján válik a feladatra alkalmassá. Sajnos Magyarországon a sales manageri pozíciónak általában nem túl jó a megítélése - mely pl. Nyugat-Európában egy nagyon pozitív imázzsal rendelkezik - ezért különösen nehéz itthon jó értékesítési szakembereket találni." - mondta Klemens Wersonig.
„Egy-egy külpiac meghódításának, illetve az ezzel kapcsolatos tervezőmunkának fontos eleme a marketingtervezés. A sikeres export érdekében tisztázni kell, hogy pontosan kit tekintünk a termék célközönségének: melyik külpiacon akarjuk megvetni a lábunkat, fogyasztókat vagy vállalatokat igyekszünk megcélozni. Ha ezt tisztáztuk, akkor jöhet a marketingmunka finomhangolása: a célcsoportunkat milyen felületeken, milyen üzenetekkel és milyen gyakorisággal kell elérni ahhoz, hogy sikeresen vezethessük be a termékünket vagy szolgáltatásunkat" - mondta R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője, a Worldcom PR Group EMEA régió igazgatósági tagja.
„Az export megkezdése előtt a legfontosabb, hogy tájékozódjunk, milyen importszabályokat kell figyelembe vennünk a célpiacon, illetve hogy Magyarországon vannak-e olyan kiviteli korlátozások érvényben, amelyekre figyelnünk kell. Ezen körben azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy amennyiben az EU-n kívülre akarunk exportálni, a célpiac tagja-e bármilyen regionális szabadkereskedelmi egyezménynek, mivel az adott régión belüli konkrét import-ország körültekintő megválasztása számos előnnyel járhat. Miután ezeket a feltételeket megvizsgáltuk, a vállalkozásunk és az exporttevékenységünk tervezett méretére szabottan ajánlott megválasztanunk, hogy a cégcsoportunkat milyen struktúrában működtetjük. Fontos lehet többek között utánajárni, hogy érdemes-e több operatív egységünket egy holding-társaságba gyűjteni." - emelte ki Ladi Tímea a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza.
„Az a tapasztalatunk, hogy sok magyar cég felismeri magában a potenciált, és bátorsága is van arra, hogy újabb piacokra lépjen, de nem rendelkezik az exportpiacok felméréséhez, a külpiaci megjelenés előkészítéséhez szükséges forrásokkal. Ebben adhat óriási segítséget a magyar vállalkozásoknak a hamarosan megnyíló, piaci megjelenést támogató pályázat (GOP 3.3.3) Ennek segítségével ugyanis a cégek 3-20 millió Ft-os összegre pályázhatnak külpiaci tanácsadás igénybevételére, külkereskedelmi munkatárs bérköltségére és a piacra lépés támogatására" - mondta Gyurácz Németh Iván az M27 ABSOLVO partnere, finanszírozási és exporttanácsadó.
