Környezetvédelem cikkek
Így lehet pénzt keresni a szeméttel
Befektetés nélkül is megvalósítható a hulladék szelektív gyűjtése, elszállítása vagy feldolgozása a legtöbb cég számára, sőt, akár extra bevételre is szert tehetnek, ha jól menedzselik a hulladékukat.
Szörnyű változások jönnek, ha visszatáncol Európa
Az európai napelem-gyártók az uniós energiapolitika felülvizsgálatát kérik, miután megjelent a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legfrissebb beszámolója.
Szigorúbb lesz a környezeti hatásvizsgálat
A beruházások indulása előtt elkészítendő környezeti hatástanulmányok a jövőben egyértelműbbek lesznek. Tekintetbe veszik a biodiverzitás fenntartását és az éghajlat változását, és a nyilvánosság bevonásával készülnek majd.
A fenyők fékezik a klímaváltozást?
Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait - állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak.
Kiirtani az akácot? Nem is lehetne
Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges.
Koalíció védi az akácot a betiltástól
A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai. Pedig az akác nem őshonos növény Magyarországon és komoly veszélyeket hordoz tömeges telepítése.
Nehezebb a zöld működés a kkv-knak
Az Európai Bizottság immár másodszor készítette el azt a felmérését, melynek célja, hogy jobban megismerje és feltérképezze a kis- és középvállalkozások hozzáállását három rendkívül lényeges környezeti témakörhöz: a zöld munkahelyek, az erőforráshatékonyság és a zöld piacok kérdéseihez.
Szeretjük a zöldet, de még jobban az olcsót
A magyarok többsége előnyben részesítené azokat az élelmiszer-csomagolóanyagokat, amelyekről tudja, hogy kevésbé terhelik a környezetet, s 15,2 százalékunk anyagilag is hajlandó áldozni erre vásárlás során, ugyanakkor 17,8 százalék válaszolt úgy, hogy akkor sem döntene környezetvédelmi szempont alapján, ha semmilyen különbség nem jelentkezne a termék árában.
Földgázbányászat atombombával
A magas nyomású vízzel és vegyi oldattal történő, repesztéses gázkitermelés, vagyis a „fracking” az USA-ban évek óta vita és itt-ott ideiglenes moratóriumok tárgya. A hatvanas években azonban egy brutálisabb módszerrel is kacérkodtak a kutatók: atombombákkal nyitották volna meg a föld alatti gázmezőket.
Ősi módszerekkel küzdenek a természetért
Kínában a rizsföldek vizében tenyésztenek halat, Ausztráliában a bennszülöttek fogásait ellesve fékezik meg az erdőtüzeket. 115 ország szövetkezik a legjobb gyakorlatok meghonosítására.
Ökolábnyom után ökokéznyom
Nemcsak a természetben okozott károkat kellene számon tartani, hanem az elért eredményeket is. Egy világhírű kutató szerint ugyanis a környezetvédők hathatósabban felkelthetnék a figyelmet, ha nem csak riogatnának.
Újratervezés kormányoldalon
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének álláspontja szerint egyre bizonyosabb, hogy a világszerte tapasztalható szélsőséges és veszélyes éghajlati jelenségek az emberiség rovására írhatók. Ez a tény önmagában arra predesztinál minket, hogy komolyan vegyük felelősségünket az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás területén. Hizó Ferenc Zöldgazdaság Fejlesztéséért, Klímapolitikáért és Kiemelt Közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár beszélt lapunknak a kormányzat elképzeléséről.
Harmadszor nyert díjat a magyar hulladékkezelő
A magyar hulladékkezelő vállalat, az Éltex Kft. nemzetközi elismerést nyert a környezetvédelemben nyújtott munkájáért, maga mögé utasítva a Procter & Gamble (P&G) 82 000 nemzetközi partnerét.
Taroltak a magyar cégek a zöldiroda-versenyen
Európa legzöldebb irodáit díjazták pénteken Brüsszelben az Irodai zöld innovációk konferencián. Négy kategóriában is magyarok nyertek. Az első Európai Zöld Iroda Versenyen hat ország 22 szervezete indult mikro, kis, közepes és nagy iroda, valamint civil és közintézmény kategóriában.
Nejlonzacskó? Köszönöm, nem kérek!
Több mint ötszázan csatlakoztak már a nejlonszatyrok használatának visszaszorítását célző kéthetes kezdeményezéshez. Aki szeretne, hétfőig még csatlakozhat.
Élelmiszermultik segítsége kell a tengerek megmentéséhez
A tenger élelmezőnk: egymilliárd ember fehérjeforrása, javarészt a fejlődő országokban. Az élelmiszermultiknak nemcsak érdekükben áll, de kötelességük is, hogy megállítsák a tengerek szennyezésének, savasodásának és a biológiai sokszínűség csökkenésének folyamatát. Amíg nem késő. Egyre közeledik a visszafordíthatatlan változás pillanata, figyelmeztetnek a szakértők.
Bajba kerülhetnek a jövő vízkészletei
A Budapesti Nyilatkozat elfogadásával ért véget a Víz Világtalálkozó. A záródokumentum sok lényeges pontra rámutat, de vízkészleteink jó természeti állapotának megőrzése sajnos nem kap benne elég nagy hangsúlyt. Ivóvizünk forrása minden esetben a természeti környezet.
Csernobil: újraindul a mezőgazdaság
Néhány gazdaság már megkezdte a csernobili zónában lévő, az atomerőmű balesete miatt 25 éve parlagon heverő termőföldek művelésbe vonását. Az egyelőre tisztázatlan, hogy a termés sugárszennyezett lesz-e.
Kevesebb lesz a természetvédelmi alapbírság
Csökken a természetvédelmi alapbírság, és a telek tulajdonosának a nyilatkozata nélkül a jövőben nem kezdődhet el az építés – ezeket a módosításokat tartalmazza a Magyar Közlönyben megjelent legfrissebb kormányrendelet.
Lítium: lehetőség, de veszély is egyben
A lítium az iPhone-t, az iPodot és az egyre terjedő elektromos autókat hajtó akkumulátorok alapanyaga. Ám a világ lítiumkészletének több mint a fele egy bolíviai sivatag alatt található, aminek felszínre hozatala komoly környezeti problémákkal járhat.
2060-ra gyógyulhat be az ózonpajzs
A világ nagy része fogott össze azért, hogy kijavítsa azt, amit elrontott: segítse az ózonréteg regenerálódását, az ózonlyuk megszűnését. Az eredmények bizakodásra adnak okot, de még hosszú az út a teljes gyógyulás feltételezett idejéig.
Két olajóriását bünteti környezetszennyezés miatt Kína
Nem tett eleget környezeti terhelése visszaszorítása érdekében a két legnagyobb olajipari cég Kínában, ezért most beruházásaik visszatartásával büntetik őket.
Eszeveszett tempóban irtják az esőerdőket
Hiába figyelik műholdakkal a Föld tüdejének számító őserdőt, a fakivágás üteme és mértéke újfent felgyorsult, jelentette be a brazil kormány.
Ők kerülnek kalapács alá a Civil Liciten
Több mint hatvan civil szervezeti pályázat érkezett az idei Civil Licit fenntarthatósági árverés felhívására. A cél idén sem kevesebb, mint a szakmai zsűri által kiválasztott 11 szolgáltatást értékesíteni a jelentkező vállalatok felé, s ezzel előmozdítani a civil és vállalati szféra gazdasági és társadalmi együttműködését.
Már a jövőnket fogyasztjuk
2013-ban augusztus 20-ára esik a Globális Túlfogyasztás Napja, amikortól az emberiség igényei meghaladják Földünk eltartóképességét. Idén a mai naptól kezdve év végéig, azaz 133 napon keresztül a jövő évi erőforrásokat fogyasztjuk. Jelenleg 1,5 Földre lenne szüksége az emberiségnek, és ha nem változtatunk, 2050-re már két bolygó sem lesz elég a világnépesség szükségleteinek kielégítésére.
Olajbányászat indul az öko-paradicsomban
Ecuador engedélyezi, hogy olajcégek kutatófúrásokat végezzenek a Yasuní Nemzeti Parkban, amelyet az UNESCO a Világörökség részének nyilvánított. Az ország elnöke szerint a külföld nem adott elég pénzt a Park védelmére.
Jön az élővilág hatodik fajpusztulási hulláma!
Az EU vezetői már elismerték, hogy a 2010-es biodiverzitási célkitűzéseket nem képes teljesíteni Európa. A fajpusztulást tehát nem sikerült lassítani. Pedig olcsóbb annak megelőzése, mint a kihalt területek újbóli benépesítése.
Leállítja szennyező és energiapazarló ipari létesítményeit Kína
Több mint 1400 kínai vállalatnak szeptember végéig le kell állítania elavult technológiájú termelését. A tizenkilenc iparágat érintő rendelkezésről pénteken számolt be a kínai média, példaként említve az acélipart, a kokszgyártást, a vasötvözetgyártást, valamint a cement- és a papíripart.
Új jogszabály az erdőkről
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter rendeletet hozott a 2013. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó alapelvekről, valamint az érintett tervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról.
Szatyoradóval a tengeri plasztik-szemét ellen
Milliónyi tengeri madár és hal pusztul bele abba, hogy a darabokra töredezett plasztikszemetet tápláléknak nézi. Amerikai környezetvédők azt szeretnék, ha adóval terhelnék a műanyag tálcákat és szatyrokat, hogy a befolyt összeget a szemét eltakarítására fordíthassák.
Visszadobták az esőerdő lakosai a félmillió eurót
A Fuck for Forest nevű szervezet tagjai szabad szeretkezést, erdei nudizmust és esőerdő-védelmet hirdettek. Félmillió eurót gyűjtöttek össze őserdő-vásárlásra. Az akció azonban kudarcba fulladt. Hogy miért, az szomorú és kiábrándító tanmese gazdag ország és szegény ország már-már áthidalhatatlan ellentétéről. A hippi-csoportról szóló dokumentumfilmet a 12. Transylvania Filmfesztiválon láttuk Kolozsváron.
Répával a zöldebb vendéglátásért
Szavazz a pénzeddel! Erre buzdított egy május 4-i rendezvény, melyen körülbelül 400 fiatal egy buli keretében szólította fel a vendéglátóhelyeket kézzel fogható környezetvédelmi fejlesztések bevezetésére.
„Zöld” diéta
Bár sokat kellett várnunk rá, azért szerencsére idén is ideért hozzánk a tavasz. Ilyenkor pedig sokan jobban kinyitják a fülüket, mikor egy újfajta, a nyári bikiniszezonra hatékonyan felkészítő étkezési formáról hallanak. Mi azonban a szénhidrátdiéta helyett egy másfajta táplálkozást ajánlunk: a csökkentett szén-dioxid-kibocsátású, vagyis „low-carbon” diétát. S bár hirtelen fogyást nem ígérhetünk, azt igen, hogy mind egészségünk, mind pedig környezetünk profitál majd az új étkezési szokások bevezetéséből.
Ki mondta, hogy nem tudjuk megváltoztatni a világot?
A kezdettől, 1970-től 2010-ig eltelt 40 évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezeti eseményen ezen a napon. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 ezer szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák „az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek".
Újra uniós támogatáshoz juthatnak a Natura 2000-es területen gazdálkodók
A Natura 2000 területként nyilvántartott erdőterületeken gazdálkodók vissza nem térítendő, kompenzációs támogatásban részesülhetnek. Ez lényegében a természetvédelmi tevékenységük során felmerülő többletköltségeiket és kieső jövedelmük ellentételezését szolgálja.
Jobban kellene védeni a méheket
A méhek és általában a beporzást végző rovarok védelmére cselekvési terv kidolgozását szorgalmazza Magyarországon a Greenpeace, a szervezet szerint ugyanis bizonyos növényvédő-szerek veszélyt jelentenek a szorgos mézgyűjtőkre.
Nem a bankcsődtől kell rettegniük a cégeknek
A természeti tőke rohamos csökkenése egyre komolyabb figyelmet kap az eddig csak a pénztőke iránt érdeklődő pénzügyi szakemberek körében. A vállalatok számára elsősorban a vállalat hírnevének sérülése, a nyersanyagok drágulása és a működésben keletkező nem várt költségek jelentik a legfőbb rizikót.
Környezetpusztítást okoz a walesi herceg alapítványa
Állampolgárok, városvédők és egyházi méltóságok is tiltakoznak az ellen, hogy Károly herceg vagyonkezelő alapítványa nyereségérdekelt ingatlanspekulációt folytat ahelyett, hogy megvédené az érintetlen ökológiai egységeket. Pedig a trónörökös évek óta környezetvédőként tetszeleg a médiában.
Ezért nem tiltjuk be a méhgyilkos szereket
Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként.
Miért nem tiltjuk be a méhgyilkos szereket?
Az elmúlt évtizedben világszerte felgyorsult a méhek pusztulása. A titokzatos jelenséget eddig nem tudták teljes egészében megmagyarázni, bár egyes kutatások hajlanak arra, hogy a rovarirtó szerek állnak a háttérben. Anglia és Németország tartózkodása miatt viszont Brüsszelben nem szavazták meg azt a jogszabályt, mely korlátozná a releváns rovarirtó-szerek használatát.
Minden virtuális fáért cserébe egy igazit ültet a WWF
A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete online faültetési akcióba kezdett: a Million Trees Project keretében létrehozott virtuális felületen bárki egyéniségéhez illő fát tervezhet, amelyért cserébe a szervezet vállalja, hogy elültet egy őshonos facsemetét budakeszi kertvárosi részén, Nagyszénászugon.
Európa tengerei nem jutnak a Mexikói-öböl sorsára
Az Európai Bizottság zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj-és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok.
Mindenki megteheti a magáét
Kilencedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2013. április 22-én a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több tízezer fő jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt években az ország egyik legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.
Egy órányi sötétség a Földért
A Föld Órája mindössze néhány év alatt a világ legnagyobb környezetvédelmi kampányává nőtte ki magát. Az üzenete egyszerű és nagyszerű: kapcsoljunk le minden lámpát! Ma este fél 9-kor.
Nyári tűzvészek és a pofátlan kártevők - ez vár ránk
Az erős szélfúvással kísért hőség katasztrofális hatású volt 2012 nyarán: futótüzeket gerjesztett. Tudósok szerint fel kell készülni rá, hogy ez lesz a nyári rutin. Sajnos a kártevőknek is kedvez a melegedő éghajlat.
Esőerdőből származó papírra nyomtatott gyerekkönyveket Murdoch cége
Esőerdővédő csoportok támadásainak középpontjába került a News Corp.-ba tartozó HarperCollins könyvkiadó. Független kutatók vizsgálata Indonézia esőerdőiből származó farostokat talált a cég könyveinek papírlapjaiban.
Nem „lila köd” zöldnek lenni!
A világot kis lépésekben lehet megváltani, kezdjük tehát otthon! A zöldebb élet ráadásul elsősorban takarékosságra tanít, vagyis nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a pénztárcának is.
Környezettudatosan ünnepeltünk!
Az ünnepek alatt majd hétezer vásárlót kérdeztek meg vásárlási szokásairól országszerte az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) „Zöldlista” programjának keretében. Az OHÜ reméli, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik a hétköznapokban is környezettudatosan alakítják bevásárlási szokásaikat, alkalmazzák a környezetkímélő megoldásokat.