Magyarországon a GDP arányában kb. 1,5 százalék az innovációs célú költés – ez a fele a 2020-ra tervbe vett uniós átlagelvárásnak. Ennek oka az is, hogy kevesebben veszik igénybe a vállalati K+F kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék.

Ötödrészben kormányzati támogatásból, 6,15 milliárd forintból megvalósuló beruházással hoz létre új kutatás-fejlesztési központot (K+F) Győrben az Audi - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a járműgyártó magyarországi leányvállalata fennállásának 25. évfordulóján.

2017-ben is nőtt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a hazai vállalkozásoknak és kutatóhelyeknek kifizetett támogatás. Tavaly 83,3 milliárd forint jutott az Alapból hazai vállalkozásoknak, vállalatoknak, kutatóhelyeknek. Az idei programstratégia szerint a 2018-ban meghirdetendő pályázati konstrukciók teljes keretösszege 81,85 milliárd forint.

A Bay Zoltán Kutatóközpont és közép-európai partnerei elérhetővé teszik kutatói infrastruktúrájukat, innovációs szolgáltatásaikat a hazai kis- és középvállalkozások számára a KETGATE projekt keretében.

Bár hazánk 2008 óta GDP-je egyre nagyobb hányadát fordítja K+F tevékenységre, európai összehasonlításban még mindig a lista végén állunk. A legtöbb cég azt sem tudja, mi az a K+F audit, mi az út a minősítésig, és mit lehet nyerni vele.

 A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott és első ízben meghirdetett, 3 milliárd forint keretösszegű „Élvonal” kiválósági programban 12 kutatócsoport-vezető nyert el egyenként 150 és 300 millió forint közötti támogatást, amelyet a következő öt évben a kutatócsoportja létrehozására vagy bővítésére, és világszínvonalú eredményeket ígérő felfedező kutatási projektje magyarországi megvalósítására fordíthat.

Adókedvezményt is igényelhetnek a jövőben a vállalkozások a közép-magyarországi régióban megvalósított fejlesztéseik során, amennyiben a parlament megszavazza Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek Tuzson Bencével, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárával közösen benyújtott törvényjavaslatát.

Felgyorsult a technológiai fejlődés, már ahhoz is versenyt kell futnunk, hogy megőrizhessük a pozícióinkat, a lemaradókat könyörtelenül elsodorja a holnap – ebben minden felszólaló szakértő egyetértett a Piac & Profit által szervezett „K+F és Innováció – 2018” konferencián.

A kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Az állam számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését. „Ugyanakkor a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú, ezért sokan nem élnek a lehetőséggel – mutat rá Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt.

Mintegy 20 százalékkal növekedhet a megtermékenyülés valószínűsége az in vitro eljárásoknál és az inszeminációnál egy új magyar módszernek köszönhetően. A Quantbio Kft. által kifejlesztett Prelife-teszt segítségével a méhnyálkahártya állapotáról szerzett ismeretek birtokában megadható a beültetett embrió megtapadására legnagyobb esélyt ígérő időpont. Az eljárással akár már az első kezelés is nagyobb eséllyel lehet sikeres, így az ezt választó párok rövidebb idő alatt, kevesebb megpróbáltatással juthatnak el a gyermekáldásig. A teszt annyira sikeresnek ígérkezik, hogy Európa egyik piacvezető prenatális genetikaiteszt-gyártó vállalata, a LifeCodexx máris együttműködést ajánlott a magyar startup cégnek, így a termék hazai és külföldi bevezetése akár már jövőre is megtörténhet.

Új mérföldkövet ért el a DNS-alapú adattárolás fejlődése: mérnököknek génszerkesztéssel sikerült 5 GIF-képet menteniük egy kólibaktérium DNS-ére. A jövő számítógépeiben élő organizmusok génállománya jelenti majd az adatrögzítés alapját.

A műanyag nem bomlik le a természetben, illetve 400 év kell neki, ezért nagy környezeti terhet jelent. De egy spanyol tudós véletlenül felfedezte, hogy egy hernyófaj képes megenni a plasztikot. Felzabálta a bevásárlószatyrát.

Szeptember 29-én, a hónap utolsó péntekjén Magyarország ismét csatlakozik az egész Európában ünnepelt kutatók éjszakája elnevezésű fesztiválhoz. A rendezvényen startupok is meg szoktak jelenni, ha a közönség számára érdekes fejlesztésük, prototípusuk van. Remélhetőleg idén is láthatunk érdekes dolgokat a K+F szektor szakembereitől.  

Az induló cégek sokáig csak viszik a pénzt, de nem termelnek bevételt. Hogyan lehet átvezetni e nehéz kezdeti fázison a cégeket, hogy életben maradjanak? A The Lean Startup című könyvből kiderül. Ez a Facebook vezérigazgatójának, Sheryl Sandbergnek is az egyik kedvenc üzleti szakkönyve.

Vegyi anyagokat juttatni a légkörbe, hogy tompítsuk a napfényt? Üvegházgáz-emisziót küldeni az űrbe? Trágyázni a savasodó tengereket? Tudósok, mérnökök, feltalálók dolgoznak olyan technológiákon, melyek enyhítenék a klímaváltozás hatásait. Ez a geoengineering. Egyesek viszont attól félnek, hogy a természet "megbuherálása" beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Az eljárások politikai elfogadtatásának előkészítésén egy magyar szakember dolgozik New Yorkban.

A Víz világnapjához kapcsolódva jelentette be Dr. Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi karának dékánja, hogy vállalati partnerekkel együttműködve innovatív vízgazdálkodási programot indít az intézmény hidrogeológiai csoportja. Az INNOVÍZ projektről közös sajtótájékoztatón adtak bővebb információt felsőoktatási intézmény és a vállalati szektor képviselői.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. jelentős hazai nagyvállalatok számára, beszállítói pozícióban, konzorciumi tagként, másfél milliárd forintnyi magas hozzáadott értékű kutatási, fejlesztési és innovációs projektek fejlesztését kezdi meg. A hat kiemelt projekt összértéke meghaladja a 11 milliárd forintot.

Magyarországon a GDP 1,4 százalékát (468 milliárd forintot) fordítják K+F tevékenységre, ami elmarad az Európai Unió két százalékos átlagától, azonban ezen a téren az elmúlt évtizedben növekedés tapasztalható – olvasható a Széchenyi Tőkealap-kezelő honlapján.

Februrár utolsó napjától van lehetőség a hiteligénylések benyújtására a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hitel” című pályázati felhívás keretében. A hitelprogram keretösszege 32 milliárd forint, a vállalkozások nulla százalékos kamattal igényelhetik a hitelt.

Japánban a bruttó hazai termék (GDP) 3-3,5 százalékát költik évente innovációra, az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 három százalék közé esik. Az EU 28 tagállamának átlaga is eléri az évi két százalékot. Magyarországon tavaly a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították K+F-re, ami nagyjából szinten maradást jelentett az előző két esztendő értékeihez képest.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az év elejétől tartó lassú csökkenéssel 2016. IV. negyedévében tovább mérséklődött (0,89). Az index által jelzett tendencia mind a vállalkozások gazdálkodását, mind a pénzügyi folyamatok összességét kedvezőtlenebbnek jelzi a következő időszakra, mint a megelőző negyedévekben.

Ha egy gazdaságban nincs innováció, nincs növekedés sem. Magyarország is csak akkor lehet sikeres a globális versenyben, ha a mindenkori kormányok a kutatás-fejlesztést és az innovációt a jövőbe való beruházásnak tekintik. A kitörésre most jó esély van. Létrehozhatunk egy új szerkezetű, modern gazdaságot, amelynek az újító cégek és iparágak lehetnének a bástyái.

Számos területen bővül a hazai K+F-tevékenység támogatása. A cél, hogy 2020-ra az országban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg elérje a GDP 1,8 százalékát. Dr. Márkus Csabát, a Deloitte partnerét kérdeztük az esélyeinkről.

Hiába favorizálja Trump a fosszilis iparágakat, a progresszívabb milliárdosok zöld energiákba fektetnek. Soros, Gates, Zuckerberg, Branson, Al-valid herceg és az AliBabás Jack Ma megújuló energiás vállalkozásokba invesztál. Az innoválást szeretnék elősegíteni.

Ha egy gazdaságban nincs innováció, nincs növekedés sem. Magyarország is csak akkor lehet sikeres a globális versenyben, ha a mindenkori kormányok a kutatás-fejlesztést és az innovációt a jövőbe való beruházásnak tekintik. A kitörésre most jó esély van. Létrehozhatunk egy új szerkezetű, modern gazdaságot, amelynek az újító cégek és iparágak lehetnének a bástyái.

A digitális adatok a legsérülékenyebb vagyontárgyak. Mivel másolhatók, eltulajdonításukat gyakran nem is veszi észre sértett, hogy kárt szenvedett. A metaadatok gyakran sokkal többet érnek, mint maguk a fájlok, hangsúlyozta Csíki Ádám, az EY senior managere a Piac & Profit 2016-os K+F és Innováció konferenciáján.

A 2015-ös év közel 300 milliárd forintos keretéhez képest idén több mint 800 milliárd forint vissza nem térítendő és több mint 300 milliárd forint kamattámogatott hitel vált elérhetővé és/vagy lehívhatóvá a hazai kis- és középvállalkozások számára.

Újabb elemekkel bővül a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) meglévő támogatási rendszere jövő év elejétől, amelynek eredményeként tovább emelkedhet a magas hozzáadott értékű projektek részaránya Magyarországon.

A magyar cégek innoválnának, de hajlamosak rá, hogy a legalapvetőbb praktikus és tulajdonjogi kérdéseket sem tisztázzák. A Piac & Profit K+F + Innovációs konferenciáján praktikus tanácsokkal szolgáltak az előadók.

A technológiai fejlődés legújabb fejleményeit és jövőbeli trendjeit ismertették szakértők a Piac & Profit 2016-os K+F + Innováció konferenciáján. Merre halad a robotizáció, a biotechnológia, a bankolás, az infotech és az elektronika?

Hibás pályázatok, rossz hozzáállás és "megélhetési innovátorok" miatt nem hasznosul jól a k+f-re szánt forrás - hangzott el a Piac&Profit által szervezett K+F Innováció 2016 konferencián. Amit a piac nem kér, annak nincs értelme.

Magyarország szerepelt a legsikeresebben az EU Horizon 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a „Teaming” elnevezésű kutatási kiválósági programban. Két magyar kutatási kezdeményezés is a tíz nyertes európai kiválósági program közé jutott, a projektek összesen nyolcmilliárd forintot nyertek új orvostudományi és termelésinformatikai kutatócentrumok létrehozására.

Csodás komputerekkel rendelkezünk 20-25 év múlva, de a csipjeik olyan sok energiát fognak igényelni, hogy nem leszünk képesek ellátni a számítógépeinket elektromos árammal.

Egyedülálló újdonságként mutatta be a tech világ egyik szupersztárja, Elon Musk új, napelemes tetőcserepét. Valójában viszont úgy tűnik, van, aki már közel 10 éve gyárt hasonlót. Egyesek már bele is buktak hasonló termékbe, sőt, az is lehet, hogy a most bemutatott termék tervei sem Musk fejéből pattantak ki...

Európa mindig is csodálta a Szilikon-völgy innovációs fellegvárát, és szerette volna megközelíteni azt. Újabban azonban sokkal inkább Dél-Koreát kell csodálnia. A kontinens a legfrissebb kutatási eredmények alapján összességében inkább veszített innovációs lendületéből mintsem nyert volna, a szabályozók kockázatkerülő magatartása elriasztja az innovációkat.

A technológia gyökeresen átalakítja az élelmiszeripart és az agráriumot is. Maholnap algoritmusok mondják meg, mit termesszünk a termőföldünkön, és milyen receptből főzzünk.

Új bioelektronikai vállalkozást hoz létre a GlaxoSmithKline gyógyszeripari óriással a Google. Együtt 662 millió dollárt fektetnek az embert gyógyító miniatűr gépekbe.

Az Uber riválisa, a Lyft elemzése szerint 10 éven belül csakis önvezető autókat használnak majd a kocsimegosztó alkalmazások. A sofőrök pedig elvesztik a pénzkereseti lehetőségüket. A nagyvárosokban egyszerűen nem lesz értelme autótulajdonosnak lenni.

A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos közlése szerint napokon belül benyújtják a kormánynak a digitális startup stratégia tervezetét.

Barack Obama glosszában dicsérte a technológiai óriáscégek önvezérlő autók létrehozására irányuló fejlesztéseit, közlekedési minisztériuma pedig 15 pontos ajánlást tesz közzé az autógyártók számára. Nem rendeletről van szó, de ha nem felelnek meg a termékek a kritériumoknak, perelhetővé válnak az autógyárak és az autószoftvert előállító technológiai cégek.

A hazai tudományos és innovációs potenciál fokozottabb gazdasági hasznosítását, a kutatásfejlesztési célú költségvetési ráfordítás növelését szorgalmazza a magyarországi rendszert átvilágító uniós szakértői jelentés, amelyet kedden ismertettek Budapesten.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 8 inkubátornak adott szakmai támogatást arra, hogy az ötmilliárd forintos keretösszegű „Innovációs ökoszisztéma építése” (GINOP-2.1.5-15) című felhíváson részt vegyenek. A felhívás célja az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének ösztönzése a konvergencia-régiókban, hogy országszerte kialakuljanak az ígéretes innovatív ötletek felkutatását, fejlesztését és finanszírozását lehetővé tévő közösségi és képzési bázisok.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program eddig is megcímkézett 30 milliárd forintos forrásából állami kockázati tőkealapot hoz létre a kormány a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozására, illetve a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére - derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából.

Újabb támogatói döntések születtek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 4 pályázati felhívásának keretében, több mint 78 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrást nyert el 126 projekt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Megjelent a „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” című, nyolc milliárd forintos keretösszegű pályázat. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Új, kutatásra-fejlesztésre, innovációra épülő fázisba kell léptetni a magyar gazdaság növekedését, a kreativitásra és a szellemi tőkére kell építeni. Ez jó kiindulási alap a gazdaság következő fejlődési szakaszának megteremtéséhez - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Július 1-gyel több fontos változás is életbe lépett az adózásban, a június elején elfogadott adó jogszabályok közül. Összeszedtük a legfontosabb változásokat.