A fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legjellemzőbb ellenőrzési terület a bevallások utólagos ellenőrzése, de nem kizárt az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése sem - írja a LeitnerLeitner szakmai blog.
Vizsgálhatják, hogy a K+F tevékenység valóban saját K+F tevékenységnek minősül-e, melyhez a megállapodások tartalmi elemzése is szükséges. Végül, de nem utolsó sorban ellenőrzik, hogy az elszámolt K+F költségek valóban felmerültek-e. Ezt tehetik helyszíni szemlén vagy az adózó, alvállalkozó, non-profit szervezet nyilatkozatainak vizsgálatával és kapcsolódó ellenőrzések során.
Szankciók
A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul azok adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50% adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.
Ugyan az ellenőrzések száma évről-évre csökken, ám ennek ellenére a megállapított adókülönbözet arányaiban mindenképpen – de néha még összegszerűen is nő, 2016-ban már kb. 11 millió Ft-ot is elért adóellenőrzésenként.
Sok az ügyeskedő
Ennek oka abban kereshető, hogy a fent hivatkozott túl óvatos adózók mellett még mindig sokan próbálnak a K+F tevékenységgel ügyeskedni. Az adózók egy része kifejezetten rosszhiszeműen olyan tevékenység után is igénybe vesz K+F kedvezményt, ami nem is számít annak. A K+F tevékenységgel kapcsolatban ugyanis alapvető elvárás, hogy valami „új” jöjjön létre, és sokszor nem ez történik. Sokan sajnos „plagizálnak”, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta „ál K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn. Azóta már nem a laikus NAV dönt a besorolásokról, hanem a NAV által szakértőként bevont testület.
Ugyanakkor az eljárási hibák miatt elképzelhető, hogy a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a K+F tevékenységet.
Legtöbbször akkor szabnak ki bírságot, ha a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy ha nem a vállalkozás érdekében merült fel, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”. Az is tipikus hiba, hogy a K+F tevékenység eredményeként az eszközt, szellemi terméket állományba veszik, vagy aktiválják, de nem csak az értékcsökkenés összegéig számolják el adóalap-csökkentő tételként.
A kockázatok csökkentése
Ha az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: hogy ki volt az ötletgazda, de akár
A NAV ezek értelmezésébe be fogja vonni az SZTNH-t szakértőként, amit jogosan meg is tehet az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóeljárás bármely fokán. Ha a NAV rendeli ki az SZTNH-t szakértőnek, akkor az adózó nem konzultálhat vele. Míg ha az adózó előzetesen minősíttette projektjeit, akkor azt a NAV-nak kell elfogadnia.
