Merevlemez helyett géneken fogjuk tárolni az adatokat

Új mérföldkövet ért el a DNS-alapú adattárolás fejlődése: mérnököknek génszerkesztéssel sikerült 5 GIF-képet menteniük egy kólibaktérium DNS-ére. A jövő számítógépeiben élő organizmusok génállománya jelenti majd az adatrögzítés alapját.

Modern világunkban egyre több adatot generálunk, maholnap a dolgok internetén a szenzorok milliárdjai is ontják majd az adatokat. Tudósoknak új adattároló platformokat kell kifejleszteniük, hogy lépést tudjunk tartani ezzel az exponenciális növekedéssel. A DNS alapú tárolás távlatai rendkívül kecsegtetőek. Az élő organizmusok génállománya bőséges tárhelyet jelenthet. Ráadásul DNS-ben, mint erőforrásban nem vagyunk szűkében. Az évmilliárdokkal ezelőtt élt lények maradványaiból is kivehetik az örökítő anyagot és használhatják adattárolásra, írta a MIT Technology Review.

Persze egyelőre még nem tartunk itt. A Harvard University tudósai 5 képet rögzítettek a kólibaktérium (Escherichia coli) DNS-ére. Az 5 fáziskép egy galoppozó lovat mutat, s a fotótörténet hajnaláról származik, az 1870-es évekből, amikor Eadweard Muybridge készített fotókat mozgásfázisokról, és játszatta le őket egymás után, a mozgás illúzióját keltve - azelőtt, hogy létezett a mozgókép.

Kép:Pixabay

A tudósok tulajdonképppen csak kis GIF-képeket tudtak a DNS-re kódolni: 36 x 26 pixeles fotókat. Miután felvitték őket a baktérium DNS-ére, mint adattároló felületre, a harvardi kutatók csak 90 %-os pontossággal tudták leszedni (pontosabban dekódolni) a fotókat, tehát van még mit javítani az eljáráson.

A módszerről a Nature szakfolyóiratban számoltak be a tudósok. Szerintük ez az adattárolási mód a jövőben emberi sejteken is alkalmazható lesz. De mindenképpen olyan technológiáról van szó, ami felturbózható globális méretűvé, univerzálisan elérhető szolgáltatássá. Arról azonban nem bocsátkoztak becslésekbe, hogy innovációjuk hány éven belül forradalmasíthatja a számítógépes adattárolást.

Valódi vagy szintetikus DNS?

  • A DNS-alapú adattárolásra irányuló fejlesztések eddig mesterséges DNS-t használtak, ez az első alkalom, hogy valódi DNS-t használtak adattárolásra és adatlehívásra.
  • Igazi DNS-re sokkal nehezebb adatokat rögzíteni, mint szintetikusra, mert az organikus sejtek folyamatosan változnak, osztódnak, meghalnak.
  • A mesterséges DNS mellett szól, hogy lényegesen nagyobb adatadagokat tudtak felvinni rá.
  • A baktériumok viszont jobb adathordozók, mert túlélik az atomrobbanást és a sugárzást, s a szélsőségesen magas hőmérsékletben is életben maradnak.

Véleményvezér

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo