Az adatmennyiség óriási ütemben való növekedése, valamint a hatékonysági és biztonsági elvárások jelentős mértékben átalakítják az adattárolási környezetet. A vállalatok már nem kötelezik el magukat egyetlen IT-infrastruktúra mellett, hanem azt a kombinációt választják, amely a leginkább megfelel az igényeknek.

Az emberi trehányság még ma is túltesz az adattároló technológiák biztonságán - vallja Kürti Sándor, az adatbiztonsági szakma doyenje, aki a cégek adattárolási dilemmáit elemezte a Piac & Profit Adat – Az új kincs című konferenciáján.

Ha hitelt veszünk fel ingatlanra, és jelzálogot rak rá a bank, annak is megvan az üvegházgáz-vonzata. Mint mindennek, ami gazdasági tevékenység. Mert számítógépeket használunk, energiát fogyasztunk szinte minden tevékenységünkkel. Az elmúlt években persze sokat zöldült a bankok működése is.

Az 5D-s adattárolás 13,8 milliárd évig képes megőrizni az infókat, akár 190 Celsius-fokon is. Elon Musk az űrbe lőtte ki a technológiát, de tervbe van véve, hogy a Holdra és a Marsra is eljuttatják az emberi civilizáció tudásanyagát ezzel a technológiával néhány éven belül.

A nemzetközileg elismert adatmentő vállalkozás névadó mogulja természetesen szakmailag érintett a törvényben, és sajátos szemszögből látja annak hasznosságát. Kürti Sándor szerint éppen ideje, hogy az információs szupersztrádának is legyen afféle KRESZ-szabályrendszere.

A vállalatok számára egyre nagyobb problémákat jelent a növekvő mennyiségű adatok tárolása, amint arra iparági szereplők a nemrégiben megrendezett Computerworld Storageworld konferencián is felhívták a figyelmet. A SUSE szakértőinek megfigyelései szerint négy területen különösen komoly kihívásokkal szembesülnek a szervezetek, amikor új igényekre reagálva bővíteni próbálják tárolási kapacitásukat.

Új mérföldkövet ért el a DNS-alapú adattárolás fejlődése: mérnököknek génszerkesztéssel sikerült 5 GIF-képet menteniük egy kólibaktérium DNS-ére. A jövő számítógépeiben élő organizmusok génállománya jelenti majd az adatrögzítés alapját.

A hagyományos vállalati adattárolási stratégiák nem képesek lépést tartani az üzleti adatok mennyiségének exponenciális növekedésével, és ez komolyan aggasztja az IT-szervezetek 70 százalékát – állapította meg egy, a SUSE megbízásából készült, nemrégiben közzétett tanulmány.

Az IDC 2016-os jóslata szerint 2025-re a világszerte tárolt adatok száma eléri a 180 zettabyte-ot. Ez az óriási mértékű adatnövekedés komoly kihívás elé állítja a szervezeteket, hiszen a tárolási igényekkel párhuzamosan az IT-költségvetés általában nem növekszik, vagyis változatlan források mellett kell gondoskodniuk egyre nagyobb mennyiségű információ tárolásáról. A vállalatok nagy része szoftveresen vezérelt tárolási megoldások segítségével tervezi orvosolni a problémát a közeljövőben. Az új technológiák bevezetése azonban mindig kérdéseket vet fel - olvasható a SUSE közleményében.

A teljes adatközponti forgalom 92 százaléka felhő alapú lesz 2020-ra, a globális felhő alapú adatforgalom csaknem a négyszeresére, 3,9 zettabájtról 14,1 zettabájtra nő – derül ki Cisco kutatásából, amely a globális felhő alapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálja.

Utánanéztünk, milyen használati eszközök, új gyógyászati vagy éppen szállítási technológiák tehetik majd egyszerűbbé hétköznapjainkat, és nyújthatnak új üzleti lehetőségeket a következő tíz-tizenöt évben, azaz nagyjából 2030-ig.

Egy jól megtervezett és összerakott magánfelhő hatékonyan képes kiszolgálni a vállalati igényeket, ám felbukkanhat néhány akadály. Ahhoz, hogy pénzügyileg, hatékonyság és adatvédelem tekintetében is sikertörténet legyen a projekt, nem árt néhány szempontot figyelembe venni mind a migráció, mind az üzemeltetés során.

Óriási ütemben nő a vállalatok igénye az adattárolási-feldolgozási kapacitások iránt, de a céges költségvetések egyszerűen képtelenek lépést tartani ezzel. Szakértők segítségével mutatunk három olyan megoldást, amelyekre biztonságosan és költséghatékonyan alapozhatunk.

A vállalkozásoknak gondoskodnia kell róla, hogy az adatai – a hivatalos papíroktól az ügyféladatokig – nyomon követhetőek, visszakereshetőek és legalább két, különböző helyen fellelhetőek legyenek. Célszerű elektronikusan is tárolni őket, a kérdés, hogy hol és milyen eszközön.

Az internet szakadatlan fejlődése máris elért arra a pontra, hogy lemodellezze az emberiség fejlődését, legalábbis abban az értelemben, hogy az erőforrások tekintetében hamarosan eléri a határait. Az adatmennyiség exponenciális növekedésével nem tudnak lépést tartani a gyártók, így néhány éven belül a felhő alapú tárolók árainak robbanásszerű növekedésére számíthatunk.