A fotók megfakulnak, a könyvek elrohadnak, még a merevlemezek is tönkremennek idővel. Az adattárolás tulajdonképpen nem is annyira maraton, mint inkább váltófutás, amikor egyik elavuló adathordozó generációról egy újabbra (és jobbra) mentjük a civilizációnk által megtermelt információtömeget. A University of Southampton kutatói kifejlesztettek egy új adatrögzítési formátumot, amellyel apró nanostruktúrákat visznek fel üveg-CD-kre, pontosabban üveglemezekre.
Ez a hagyományos CD-kkel egyező méretű lemez akár 360 terrabájtnyi adatot is képes tárolni, ami háromezerszer nagyobb mennyiség, mint egy Blu-ray lemez 128 gigabájtnyi adatkapacitása.
Az 5D-s lemez akár 190 Celsius-fokon is képes megőrizni a belékódolt adattartalmat 13,8 milliárd évig. Ez olyan hosszúidőtartam, mint az univerzum létezése, illetve a Föld történetének háromszorosa.
A technológiát először 2013-ban mutatták be egy tanulmányban, majd 2016-ra sikerült előállítani az első adatíró gépeket és magukat a CD-ket. Mint ismeretes, a CD-k felülete megsérülhet, karcolódhat, de oxigénnek, hőnek és párának való kitettségtől is sérülhet állaguk.
Az 5D CD-k esetében ezt úgy védik ki, hogy a lezemek belsejében tárolódnak az adatok aprócska fizikai struktúrák formájában, amiket nanorácsoknak neveznek.
A lézerek, amelyek az adathordozóra való rögzítést végzik, túl drágák ahhoz, hogy a laboratóriumokból kihozhassák és kommercializálják őket, vagyis a CD-írók tömegtermékekké váljanak, körülbelül úgy, mint a mai CD-írók a laptopjainkban. Az 5D-s CD-lejátszó elterjedésével kapcsolatban is évtizedeket emlegetnek.
(fotó: University of Southampton)
Ugyanakkor a Hitachi is fejleszti saját üvegalapú adathordozóját, s 2014-ben kutatók létrehoztak egy folyékony merevlemezt, amiben a nanorészecskék egy oldatban "lebegnek". 2018 februárjában Elon Musk Space X cége lőtte ki az űrbe a Falcon Heavyt -amit sikerült Nap körüli röppályára állítani-, s a rakéta a következő szállítmányt vitte magával: egy Tesla Roadster autót, valamint az 5D-s technológiát. Az Arch Mission Foundation jóvoltából ezzel az adathordóval Isaac Asimov műveinek szövegét vitték ki az űrbe.
Vezetőinek elmondása szerint az Arch Mission alapítvány "Superman-memóriát" akar létrehozni, vagyis áttelepíteni más bolgyókra a másolatát mindannak a rengeteg információnak, amit az emberiség valaha megalkotott.
(The Verge, optics.org)