A legtöbb vállalatnál óriási ütemben nő az igény a tárolási és számítási kapacitás iránt. Számos helyen azonban nem áll rendelkezésre akkora költségvetés, hogy lépést tarthassanak ezzel a növekvő igénnyel, ami komoly kérdést vet fel az informatikai szakemberek és csapatok körében szinte mindenhol: mennyi ideig működhet még a megszokott gyakorlat a bevezetés-frissítés-lecserélés ciklussal? Mostanra már nyilvánvalóvá vált, hogy az a stratégia, amelyet korábban alkalmaztunk az adatközpontok kialakításánál, nem használható a jövő létesítményeinél. Új modellekre és megközelítésekre van szükség.
(Az igényeket többek között a big datában rejlő lehetőségek fűtik!)
Az informatikai változások az IT-részlegek számára kockázatokat jelentenek, hiszen nekik kell a lehető legtöbbet kihozniuk a meglévő infrastruktúrából, illetve meghozniuk vagy legalábbis javasolniuk a megfelelő döntéseket, miközben a marketingüzenetek és az elemzők gerjesztette divatok, valamint a valóság között egyensúlyoznak.
A sok ellentmondó információ között három dolog biztos. Először is, kevesen engedhetik meg, hogy a teljes számítási kapacitást a helyszínen biztosítsák maguknak. Előbb vagy utóbb, így vagy úgy, de ezek egy része mindenképpen valamilyen nyilvános felhőben fog futni. Másodszor, komoly nehézségeket okoz a gyártóktól való függés. Egy olyan világban, ahol folyamatosan változnak az üzleti modellek, rendkívül nehéz lépést tartani a fejlődéssel, ha egy adott felhőszolgáltatóhoz van láncolva a vállalatunk. Harmadszor pedig, a tárhely-növekedés masszív és hosszú távon nem fenntartható, ezért jobb és olcsóbb utat kell helyette keresni. A SUSE szakértői szerint három területet kell megvizsgálni ezek kapcsán:
Az IDC elemzői a hibrid felhőt az elmúlt év legfontosabb informatikai trendjei közé sorolják, becsléseik szerint a tavalyi év végére már a vállalatok 65 százaléka tette le a voksát a hibrid felhő mellett. A hibrid felhők szoros kapcsolatot kínálnak a vállalaton belüli fizikai és virtuális rendszerek, valamint a nagy szolgáltatók által kínált környezetek – például az Amazon, Google vagy a Microsoft Azure – között. A konstrukció jól használható, és számos előnnyel bír. Az adatok és szolgáltatások egyszerűen és könnyen áthelyezhetők, miközben az érzékeny adatokat házon belül tarthatják a vállalatok. Az IT-szakemberek egyszerűen átlátják a teljes rendszert, és a csúcsterhelésekkel járó időszakokra egyszerűen bővíthető a kapacitás ideiglenesen. Ugyanakkor a nyilvános felhővel is akadhatnak problémák, ha váltani szeretnénk. Az adatok bizonyos technológiák esetében nehezen mozgathatók egyik nyilvános platformról a másikra, ami megnehezíti a továbblépést.
Hipp-hopp migrálnunk kell
Ahhoz, hogy elkerülhessük a szállítóktól való függést, képesnek kell lennünk arra, hogy egyszerűen átmozgassuk az adatokat egy szolgáltatótól a másikhoz, és zökkenőmentesen integráljuk a privát- és publikusfelhő-környezeteket. Ha a különféle felhőszolgáltatók árait kívánjuk összevetni, továbbá az árak és szolgáltatások legjobb kombinációját nyújtó partnerrel dolgozni, akkor nyílt szabványokra van szükségünk, különben bezárva találjuk magunkat, menekülési terv nélkül.
Kontrolláljuk a tárolási költségeket!
Az adattárolási igények és költségek problémájára pedig a Ceph nyújthat megoldást, amely szintén rendkívül jól képes együttműködni az OpenStack platformmal. A jól méretezhető és rugalmas szoftveralapú tárolási megoldás elkülöníti a tároláskezelést és tárolásvirtualizációt a fizikai hardvertől, így lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy költséghatékony tárolási rendszert építsenek ki általánosan elérhető szerverek és lemezmeghajtók használatával.
A Ceph a legszélesebb körben elterjedt szoftveralapú tárolási rendszer. A technológia révén bármilyen, kereskedelmi forgalomban kapható, x86 hardver beilleszthető az infrastruktúrába, ezáltal a vállalatok a bővítéseknél nem függnek a már meglévő tárhelyeik gyártóitól. Egyes becslések szerint a Ceph így akár 50 százalékot is segíthet megtakarítani a tárolási költségekből, ami semmiképpen nem elhanyagolható a mai rohamosan növekvő igények mellett.
