A probléma hamarosan már nem a nagy adatmennyiség kezelése lesz, hanem hogy hogyan tartsuk optimálisan alacsonyan a munkánkhoz szükséges adatmennyiséget. A mobilitás és a felhő alapú megoldások mellett a számítástechnika egyik legtöbbet hangoztatott kifejezése az utóbbi években a big data, vagyis a felhalmozódó hatalmas adatmennyiség. Ennek alapos kielemzése üzleti előnyhöz juttathatja azokat, akik ügyesen használják ki az adódó lehetőséget. Miközben szakemberek ezrei dolgoznak a megoldáson, hogyan lehetne minél értékesebb információkat kinyerni a hatalmas adatbázisokból, egy alapvető és nagyon riasztó mellékhatással nem számolnak: az erőforrások szűkösségével. (De például vállalatirányítási (ERP) rendszerből se számítsunk ingyenebédre.)
A big data szorításában
1. Töröljünk!
A szükségtelen, nem használt fájlok eltüntetése vonzó megoldás, pont úgy, mint amikor tavaszi nagytakarításkor kisöprünk mindent a pince zugaiból. De ki dönti el, mely adat hasznos, és melyik nem? A kor önmagában nem indok semmire, hiszen a régi adatok elemzése néha fontosabb, mint az újaké. Ehhez azonban nagyfokú adatbázis-elemzési képesség szükségeltetik, rengeteg idő és tárhely az új adatoknak: el is érkeztünk a big data világába.
2. Tüntessük el a felesleges duplikációt!
Egyes cégek algoritmusokat próbálnak kitalálni erre, ám itt is komoly kihívás eldönteni, melyik adat fontos, és melyik nem. Biztonságos, ha van a legfontosabb adatokból valahol egy másolat, másrészt az olyan fájlok esetében, amelyeknél fontos a verziókövetés, nyilvánvalóan meg kell tartani az elődjeiket is.
3. Jön a biológiai információtárolás?
A legújabb kutatások az emberi DNS információtároló kapacitását vizsgálják. Bár nagyon vonzónak tűnhet, hogy egyetlen köbmilliméter DNS 5,5 millió petabit adatot képes tárolni, még messze az idő, hogy a bőrünk alatt is információ legyen: egyetlen megabájt beírása számítások szerint mintegy 12 400 dollárba kerül, visszanyerni az információnkat pedig megánként 200 dollárért lehet.
Időről időre vizsgáljuk felül a saját és céges mappáinkat, tisztogassuk ki őket, a valóban felesleges fájloktól szabaduljunk meg. Végezzük ezt el a levelesládáinkban is.
Igyekezzünk egy helyen tartani a fontos fájlokat, és a biztonsági mentést helyezzük felhőbe. Egyes megoldások automatikusan frissítik a mappába helyezett fájlokat, így a változtatásait rögtön figyelemmel tudják kísérni a munkatársaink is.
Tömörítsük a ritkán használt fájlokat és mappákat, így spórolva helyet a lemezeinken és szervereinken. A fontosabb fájljainkat tömörítéskor védhetjük jelszóval is, hogy megakadályozzuk azt, hogy illetéktelenek kezébe kerüljenek fontos adatok.
Használjunk kevés, de jól értelmezhető, használható adatot rengeteg feldolgozhatatlan helyett. Bár a nagy adatbázisokból valóban rengeteg információ kinyerhető, megfelelő idő-, pénz- és szaktudásbeli ráfordítás nélkül nem sokat érnek.
Igyekezzünk már most összeírni, milyen felhő alapú szolgáltatásokra lehet szükségünk. A költségcsökkentésben a felhő alapú szolgáltatások továbbra is nagy szerepet játszanak, de a legmegfelelőbb partnert csak akkor tudjuk majd kiválasztani, ha pontosan tudjuk, mire van szükségünk.
