A terület szigorú ellenőrzése és szankcionálása miatt sokan nem élnek a lehetőséggel, ezért nemzetgazdasági szinten jelentős kedvezménytől eshetnek el a vállalkozások, ami végső soron éppen a K+F tevékenységre fordítható forrásokat csökkenti. Ugyanakkor szakértő bevonásával, megfelelő gondossággal és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

Kép: Fotolia

A megfelelő előkészítés egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a K+F kedvezményekre. Az óvatosság azonban nem árt, hiszen miközben az ellenőrzések száma évről évre csökken, a megállapított adókülönbözet arányaiban mindenképpen – de néha még összegszerűen is – nő, 2016-ban már elérte a közel 11 millió Ft-ot adó-ellenőrzésenként.

A megelőzés első lépése, hogy előzetes minősítést kérjenek az érintettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a K+F besorolásra. Ezt a NAV és minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt – köteles elfogadni. Ugyan a projektek utólagos minősítése is lehetséges, ám az egyrészt drágább, másrészt – ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság – akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.

Adótörvényeink lehetőséget biztosítanak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezmények, adott esetben társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék kedvezmények igénybevételére.

A 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybevételére is mód van. Lehetőség van a felmerült közvetlen költségek kétszeres – illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres – figyelembevételére. A szociális hozzájárulásból is igénybe vehető adókedvezmény. Továbbá a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény jogdíjnak minősülhet, melyhez kapcsolódóan újabb kedvezményeket lehet érvényesíteni. A vállalkozások azonban csak ritkán élnek e lehetőségekkel. Talán nem is ismerik ezeket, néha a szabályok is bonyolultak, és túl sok feltétel együttes teljesítését várják el. Így egy idő után a vállalkozók és kisebb-nagyobb vállalatok is feladják a szabályokkal való küzdelmet. Ráadásul mivel bizonytalanok a K+F besorolást illetően, nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.

A félelem annyiban jogos, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legtöbb bírságot azért szabják ki, mert a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy ha nem a vállalkozás érdekében merültek fel. Az is jelentős probléma, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”. A K+F tevékenységgel kapcsolatban ugyanis ez alapvető elvárás. Sokan azonban sajnos „plagizálnak”, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta „ál-K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn.

Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják eljárási hibák miatt.

Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a K+F tevékenységet.

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50 százalék adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezenfelül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.