Főként alkalmazottak lopnak adatokat a cégektől

A digitális adatok a legsérülékenyebb vagyontárgyak. Mivel másolhatók, eltulajdonításukat gyakran nem is veszi észre sértett, hogy kárt szenvedett. A metaadatok gyakran sokkal többet érnek, mint maguk a fájlok, hangsúlyozta Csíki Ádám, az EY senior managere a Piac & Profit 2016-os K+F és Innováció konferenciáján.

Lassan nem lesz túlzás azt állítani, hogy az adatháborúk korában élünk. Ma már az is megesik, hogy kínai fiatalok éveken át járnak amerikai egyetemekre, bekerülnek a multikhoz, remekül abszolválják a feladataikat, majd kiderül róluk, hogy másfél-két éven át adatokat szivárogtattak ki Kínának. Az ilyen botrányos sztorik mögött vélhetően titkosszolgálati és/vagy a konkurencia által indított, ipari kémkedésre vonatkozó küldetés húzódik meg. Az alanyok egyszerűen lopási szándékkal indultak el amerikai tanulmányútjukra, s nem azért, hogy ott letelepedjenek és karriert csináljanak, vélekedett Csíki Ádám, az EY Magyarország senior managere a Piac & Profit K+F Innováció konferenciáján. (Itt olvashatja a konferencia összefoglalóját.)

A digitális adatok másolhatósága megnehezíti a bűncselekmény felismerését. Hiába tulajdonítják el ugyanis, az adat ott marad. Mintha nem történt volna semmilyen kihágás.

fotó: freeimages.com

Az ellopás mellett a megsemmisítés is súlyos tett. Nem mindig könnyű kideríteni, hogy az illető szánt szándékkal törölt ki adatokat vagy véletlenül, tévedésből. "Az infrastruktúra szabotálása manapság mindennek a szabotálását jelenti", mondta Csíki Ádám, hiszen minden üzleti, termelési, nyilvántartási, logisztikai stb. folyamat gépeken fut.

E tekintetben gyakran sokkal többet érnek a metaadatok, mint a fájlok maguk, amikben az üzleti előnyt vagy szakmai titkot jelentő adatok vannak. Ugyanis a metaadat árulja el, hogy a szóban forgó fájl(ok)hoz hányan fértek hozzá, mikor, kik módosították, stb. A digitális naplózás elengedhetetlen, hangsúlyozta a szakértő, ezzel követhetjük ugyanis, hogy kinek volt lehetősége hozzátenni egy dokumentumhoz és ki tette meg. Ennek ellenére - hangsúlyozta Csíki Ádám, még nem látott olyan rendszert, ahol ez teljesen követhető volt.

Bennfentes elkövetők

Az EY felmérésében a megkérdezettek 56%-a tartotta fontosnak az adatszivárgás megakadályozását. Mivel a szabotázst sok esetben alkalmazottak követik el, a belső fenyegetettség felszámolása, a károk helyrehozása átlagosan 54(!) napba telik. (Más felmérések szerint is cégen belül van a legtöbb gond.)

Amerikai statisztikák szerint az USA-ban a vállalatok 72%-a egyszerűen nem jelenti a bűnüldöző szerveknek, hogy bűncselekmény történt, mert "senki sem szereti kiteregetni a szennyest". Az adatlopások megtörténte csökkenti a cég iránti külső bizalmat, mert ahol ilyesmi megtörténhet, ott nyilvánvalóan nincsen egészen rendben az informatikai rendszer.

fotó: flickr/Hillary

Fontos feltérképezni kik lehetnek potenciális elkövetők, és a legártatlanabbnak tűnő érintetteket sem szabad kihagyni a sorból. Bárki, akinek hozzáférése van a cég irodájához, szóba jöhet. Akár a takarítószemélyzetre is vetülhet gyanú. A törvénysértőt gyakran "kicsinyes bosszú motiválja, mert vagy úgy érzik, hogy "nincsen megbecsülve" a munkahelyén, vagy azért fordul a cég ellen, mert az valamit tett ellene vagy a számára kedves személy(ek) ellen.

A 2018-as EU-s irányelvek Csíki szerint "kivitelezhetetlen" dolgokat is fognak kérni. Szerinte a felhasználó felejtéshez való joga, vagyis hogy kérésére töröljenek adatok róla, nem mindig és mindenütt lesz végrehajtható. Az előírások megszegéséért kirótt bírságtételek viszont magasak lesznek. Ha megütik a bokájukat, az EU-n belüli multinacionális cégek az árbevételük 2 %-át is elbukhatják a bírságokkal, a EU-n kívüli nagy cégek pedig a forgalom 4%-át. (A 2018-ban hatályba lépő adatvédelmi rendeletről, ami súlyosan érinti a cégeket is, itt olvashat részletesebben.)

Véleményvezér

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo