Holott három olyan, kutatás- fejlesztés, illetve innováció tevékenységhez kapcsolódó támogatási forma létezik a vállalatoknak, amelyekkel jelentős adókedvezményt érhetnek el.

A TAO (1996. évi LXXXI.) törvény kettő különböző bekezdése is, valamint a 210/2014. (VIII. 27.) kormányrendelet is támogatja a kutatás-fejlesztést: kárpótol esetleges sikertelenség esetén, illetve hozzájárul ahhoz, hogy kiemelje a céget a versenytársai közül.

Kép: PP archív

A Via Credit szerint a beruházási költségek után a kisvállalkozások 70-, míg a nagyvállalatok akár 50 százalékos támogatáshoz is juthatnak így.

A pályázati támogatási rendszer az elérhető keretösszegek alapján jelenleg már a vége fele tart, a 2014-2020-as ciklusban nem várhatók jelentős összegű források. Emiatt is, eddig kisebb figyelem irányult azon támogatási formákra, amelyekkel jelentős (adó)kedvezmények érhetők el.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, illetve a 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról összesen három különböző kutatás- fejlesztés, illetve innováció tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény lehetőséget biztosít vállalatoknak.

Az egyes adókedvezmények és támogatási lehetőségek mögött megbúvó cél, hogy a vállalkozások használják ki az innováció adta pénzügyi előnyöket a versenyképesség érdekében. Magyarországon a GDP arányában kb. 1,5 százalék az innovációra való költés, ami fele a 2020-ra tervbe vett uniós átlagelvárásnak. A statisztikai célokon túl az innováció lényege az új termékek, szolgáltatások, technológiák piacra vitele.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója szerint sok vállalkozás minden bizonnyal úgy végzi az innovációt, hogy azt termékfejlesztésnek hívja. Azonban ezt, ha strukturáltan végezné, kedvezményeket, támogatásokat kaphat.

A támogatások az üzleti kockázat felvállalásáért járnak, akkor is, ha az innováció iránti kísérlet sikertelenséggel zárulna.

A Via Credit szakértője úgy véli; a három támogatási lehetőség önállóan is igénybe vehető, de a legtöbb hozzáadott érték akkor keletkezik a vállalatok számára, ha kombinálva használják ki.

Legjobb esetben a beruházási költségek után kisvállalkozások 70 százalékos támogatáshoz juthatnak, nagyvállalatok pedig 50 százalékoshoz.

„Ez olyan mintha a beszállító 50-70 százalékos árkedvezményt adna a beszerzendő gépek árából.” – tette hozzá a Via Credit ügyvezetője.

A társasági adóról szóló törvény szerinti adóalap csökkentő 7§ (1) t) bekezdése szerint az innovációval kapcsolatos projektek során felmerült fejlesztési költségek levonhatók a társasági adóalapból. Ugyanezen törvény adókedvezmény 22/B§ (1) e) pontja szerint a fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási költségekre használható fel. Azaz a technológiai és infrastrukturális költségek után kérhető támogatás.

A 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról 9§ (1a) bekezdés szerint a K+F-fel kapcsolatos projektekre maximum 25 százalékos pénzbeli támogatás nyújtható. A támogatást bérekre, bérleti díjakra, anyagköltségre és értékcsökkenés ellentételezésére lehet fordítani.

A beruházás ösztönzési törvényen belüli K+F fejlesztésekre nincs területi megkötés, csak a nagyvállalati előírás. Beruházásra támogatást nem lehet kérni, de a főbb fejlesztési költségekre igen.