Az elemzők várakozásainál is nagyobb mértékben lassult a magyar gazdasági növekedés a második negyedévben, és az év egészében sem valószínű, hogy elérné a kormány által várt 4,1 százalékot.

Gyarapodás jellemzi az európai gazdaságot, az egyenletes növekedés várhatóan idén és jövőre is nagyjából állandó ütemben folytatódik - közölte Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Brüsszelben, az uniós bizottság csütörtökön közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésének ismertetésekor.

Idén a magyar gazdasági növekedés – mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően – 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben - az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében - nem várható érdemi javulás.

A magyar gazdaság lényegében az elemzők szerint már korábban is jelzett pályán halad: az EU-támogatások apálya miatt idén az évi GDP-növekedés 2 százalékra, a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul, majd 2017-ben, az EU-transzferek kezdődő dagálya és a gyorsuló fogyasztás-bővülés hatására 3% környékére emelkedik.

A foglalkoztatás dinamikus növekedése gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második félévben felgyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése a felhasználási oldalon a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását segíti – állapították meg gazdasági elemzők.

A tavalyi 2,9%-nál érzékelhetően lassabb idei növekedés előre látható volt az EU-támogatások, és az állami beruházások apálya miatt. A fékeződés azonban váratlanul látványossá sikeredik, mert erőteljesen kidomborodik a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása. Emellett egyes ipari területeken értékesítési problémák is jelentkeztek. Bár a Brexit eddig nem gyakorolt nagy hatást az európai gazdasági várakozásokra, mégis valószínűtlen a GKI 2%-os idei növekedési előrejelzésénél gyorsabb idei GDP-bővülés elérése.

Az első negyedévben a magyar növekedésnél az EU-ban csak a görög volt kedvezőtlenebb. A vártnál is sokkal rosszabb adat miatt a GKI 2,3%-ról 2%-ra csökkentette idei növekedési prognózisát, de akár ennél lassúbb GDP-bővülés is lehetséges. Az építőipar zuhanása miatt valószínűleg a beruházások visszaesése is jelentősebb, 8% körüli lesz. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a fogyasztás bővülése 3,5% lehet – hívta fel a figyelmet friss elemzésében a GKI.

Az ipari termelés több mint 7 százalékkal bővülhetett tavaly elemzők szerint és a felfutás várhatóan az idén sem áll meg – hacsak a kínai problémákat nem fogja megérezni a magyar járműgyártás.

A vártnál jobban lassul a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben a megkérdezett elemzők szerint, akik az év egészére valamivel 3 százalék alatti növekedéssel számolnak. A KSH pénteken kiadott első becslése szerint a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 3,5 és a második negyedévi 2,7 százalék után.

Az Európai Bizottság Magyarországnak idén 2,9, jövőre 2,2, 2017-ben pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósol a csütörtökön közzétett úgynevezett őszi gazdasági prognózisában. Brüsszel úgy látja, hogy a magyar költségvetés egyensúlya is tovább fog javulni és az államadósság is csökkenő pályán marad.

Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban növekedtek a magyar gazdasági és piaci kilátásokat meghatározó külső kockázatok, összességében a CIB Bank elemzőinek véleménye szerint a gazdaság és a forint eszközök viszonylag ellenállóak maradnak a negatív külső sokkokkal szemben.

Valóban véget ért a válság? Mi lesz a növekedés motorja? Fenntartható-e a jelenlegi hazai növekedés szintje, vagy visszaesés várható? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ötödik alkalommal megrendezett vállalattervezési konferenciájának előadói.

2014-ben a közép-európai országok és iparágak nagy része gyorsuló gazdasági növekedést ért el, a gépipari export és a lakossági fogyasztás növekedése emelte a GDP-t. Egyedül az energiaipari vállalatok tapasztaltak jelentős visszaesést. A régiós vezetők bíznak abban, hogy a GDP növekedés egyre inkább megmutatkozik a növekvő árbevételekben is. Ezek a legfőbb megállapításai a Deloitte Közép-európai Top 500 felmérésének.

Júniusban az üzleti szférán belül – a májusban nagyon derűlátóvá vált szolgáltató cégek kivételével – minden ágazat érezhetően optimistább lett. Az építőipar kivételével mindenhol valamivel több volt a javulásra, mint a romlásra számító vállalat.

Csaknem két éve folyamatos bővülést mutat a magyar gazdaság. Az MLBKT havi jelentése alapján a trend májusban sem tört meg, az export 18 hónapja növekedést mutat, a foglalkoztatási szándék 1995 óta nem volt ilyen magas.

Az idén a bruttó hazai termék (GDP) 2,5-3,3 százalék körüli növekedésére számítanak a makrogazdasági elemzők. Kockázatot jelenthet a német gazdaság gyengélkedése és azt sem tudni a mezőgazdaság hogyan teljesít majd.

Csökkenő államadósságot és költségvetési hiányt, lassuló gazdasági növekedést, de hat százalék körüli munkanélküliséget prognosztizál az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése Magyarországnak. Európában is feléled az elkövetkező években a gazdaság, a növekedést az alacsony olajár és az euró leértékelődése is segíti.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint – bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,6%-os volt a növekedés – a magyar gazdaság mégsem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. Az idei kilátások ennél jóval kisebb ütemű, 2% körüli növekedést valószínűsítenek.

Akár 3,2 százalékkal is bővülhet a GDP, ha beindul a lakosság fogyasztása. Azonban a vasárnapi nyitva tartás és a brókerbotrányok visszafoghatják a költekező kedvet és akkor bizony a növekedés is jóval kisebb lehet.

Az üzleti szereplők nagyobb hányada februárhoz képest összességében kedvezőbb folyamatokról számolt be, immár huszadik hónapja tart a bővülés, a foglalkoztatásban 1995 óta nem mértek ilyen jó adatot.

Nem változtatott idei növekedési előrejelzésén a GKI Gazdaságkutató Zrt.: a tavalyinál lassabb, 2 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést vár, és azzal számol, hogy a hitelminősítők fokozatosan felminősítik Magyarországot.

Kellemes meglepetést szerezhet idén az európai gazdaság: alacsony az olajár, kicsi a kamat, javul a lakossági fogyasztás, a bankrendszer kezd hajlani a hitelezésre, az euró pedig sokat gyengült. Az európai részvénypiacok még nem árazták be teljesen a fordulatot.

Meglepően kedvezőnek értékelték a KSH által közzétett negyedik negyedéves GDP-adatot gazdasági elemzők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy ilyen nagymértékű utolsó negyedéves GDP-növekedésre legutóbb 2006-ban volt példa.

Az Európai Bizottság (EB) úgynevezett "téli gazdasági előrejelzése" szerint 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a testület csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.

Megtorpanóban van a gazdasági lendület: a növekedési kilátások bizonytalanok, az üzleti környezet kiszámíthatatlannak tűnik, a pénzügyi szektor teljesítménye érezhetően csökkenni fog a Policy Agenda felmérése szerint.

Az építőipari termelés növekedésének további lassulása várható a szakértők szerint, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy az új szerződések volumene hónapok óta csökken. A szakértők egyetértettek abban, hogy novemberben is a nagy infrastrukturális beruházások húzták az építőipart.

Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon. A nagy kérdés, hogy meddig zuhan még az olajár.

Tartósan az átlag felett marad a magyar gazdasági növekedés – idén 3,2 százalékkal bővülhetett a GDP hazánkban. A magyar gazdaság a következő években két százalékot meghaladó mértékben növekszik majd, a bővülés üteme minden évben gyorsabb lehet az eurózóna átlagánál.

Ebben az évben a vártnál is magasabb, a három százalékot bőven meghaladó lesz a magyar gazdaság növekedése. Jövőre azonban a geopolitikai bizonytalanság és a kormánnyal szembeni bizalmatlanság miatt visszaeshet a növekedés.

Továbbra is alacsony ipari termelésnövekedére számítanak az év utolsó két hónapjában az elemzők. A KSH adatai szerint októberben éves összehasonlításban 1,7 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene a szeptemberi 7,6 százalék után, a termelés az év első tíz hónapjában 7,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A nyugat-európai átlagot meghaladó mértékben növekszik idén és jövőre is a közép-kelet-európai országok bruttó hazai összterméke (GDP), és az export is jobban bővül – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésében. 2015-ben Európa legjobban teljesítő gazdaságai közé tartozhat a lengyel és a magyar.

A magyar építőipar növekedési pályán marad 2014-ben: több mint száz magyar ágazati vezető átlagosan 5,2 százalékos növekedést prognosztizál 2014-re, ezzel a magyar vállalati vezetők a legoptimistábbak a visegrádi országok közül.

Idén az Európai Unióban 1,4 százalékos gazdasági növekedés várható, 2015-re azonban már 1,7 százalékos emelkedést jósolnak. Magyarországon ugyanakkor az idei évben 3 százalékos, 2015-ben pedig 2 százalékos GDP emelkedést prognosztizálnak.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2014 őszétől negatív fordulat kezdődik a gazdaságban, fokozatosan fékeződik a növekedés, az adóváltozásokról és a költségvetésről kiderülő valódi információk miatt romlani fognak a gazdasági várakozások.

A következő kormányülésen fogják megvitatni a netadót – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2015-ös büdzsé benyújtásakor. A jövő évi költségvetés bőkezűen bánik a fegyveres erőkkel és a pedagógusokkal és több jut közmunkára is.

Behúzta a féket a magyarországi ipar, de ez az elemzőket különösebben nem lepte meg, mivel minden jel a lassulás irányába mutatott. Búcsút mondhatunk a kétszámjegyű növekedésnek - és ez a gazdasági növekedésen is meg fog látszani.

Lefulladóban van a világgazdaság kilábalási folyamata a Brookings Institution és a Financial Times közösen vezetett teljesítménymérője szerint. Elemzők szerint ez azt is jelzi, hogy a világgazdasági növekedés túlzott mértékben függővé vált az amerikai gazdaság teljesítményétől.

Tovább javultak a gazdasági kilátások Magyarországon, a három százalékot is meghaladhatja a GDP-növekedés idén hazánkban. Az eurózónában lassúbb felfutás várható, az éves bővülés egy százalék alatt marad 2014-ben – derül ki az EY legfrissebb negyedéves Eurózóna Előrejelzéséből.

Az idén és jövőre a korábban vártnál lényegesen erőteljesebb három százalék körüli, azután viszont már lassuló növekedést jósoltak hétfőn ismertetett, felülvizsgált előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

Éves szinten a vártnál magasabb, 3,3 százalékos lehet a GDP bővülése, de még közbeszólhat a rossz időjárás és természetesen az ukrán válság. A második félévben nagy valószínűséggel mérséklődik a bővülés üteme.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a 3,9 százalékos magyar GDP-növekedést hozó idei II. negyedév nemcsak az elmúlt nyolc év legjobb eredménye, de megismétlődése sem várható a következő években.

A hazai vállalati szektor pozitívan látja pénzügyei jövőbeni alakulását. A legnagyobb cégek árbevétel- és eredményvárakozásai nagymértékben megugrottak, és nem csak az exportértékesítésben várnak fellendülést.

A várakozásokat meghaladóan nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az idén a második negyedévben az elemzők szerint, akik egyaránt úgy látják, hogy a korábbi prognózisaikban várt, éves átlagos 3 százaléknál gyorsabban bővülhet a GDP az év egészében.

Látványosan lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése júniusban, akik szerint ez folytatódik a következő hónapokban is a bázishatás kiesése miatt. A kiskereskedelem lassulása a GDP-ben is érezhető lesz.

Megközelítheti a három százalékot a magyar gazdasági növekedés idén. A hazai fellendülés alapját egyebek mellett a fogyasztói bizalom erősödése, a kedvező monetáris politika és a csökkenő közüzemi díjak adhatják.

Kiugróan jónak tűnik növekedési szempontból a 2014-es év az elmúlt évekhez képest, de ez elsősorban sok átmeneti tényezőnek köszönhető – mondták el ma a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2014-re szóló előrejelzését ismertető sajtótájékoztatón. Sajnos, a következő évekhez képest is csúcsév az idei, mert jövő évtől egyre nagyobb mértékű lassulás várható.

Várhatóan az eddig becsült számoknál gyorsabb lesz a magyar növekedés, húz az export, az iparban a járműgyártás, és növekszik a lakosság vásárlóereje, így a belföldi fogyasztás is kezd felélénkülni.

Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdasági növekedés az első negyedévben. nyolc éve, az első megszorítások kezdete óta nem emelkedett 3,5 százalékkal éves összevetésben. Az idei növekedés a 2,1 százalékot is meghaladhatja, érik a felminősítésünk.