2014 első félévében csúcsra lett járatva a hazai gazdaság. A GDP bővülése második negyedévben elérte a 3,9 százalékot, amire utoljára 2006 első negyedévében (egészen véletlenül szintén egy választási évben) volt példa. A növekedés fő forrása egyrészt az ipar, illetve a korábbi nagy autóipari beruházások termelése. Az ágazat bővülését jelentős működőtőke-beáramlás előzte meg, ami új kapacitásokat és munkahelyeket teremtett. A külföldi működőtőke a hazai felzárkózás legfőbb motorja volt az elmúlt 20 évben és a kedvező hatásai most is érződnek. Ilyen hatás például, hogy nem csak a járműgyártásban, hanem a beszállító ágazatokban is nőnek a beruházások, ez a másodkörös hatás pedig újabb munkahelyeket, kapacitásokat teremt – írta Balatoni András, az ING vezető közgazdásza.
A növekedést emellett az állami is jelentősen élénkítette, a költségvetés közel 1 százalékponttal hozzájárult a növekedéshez. A hatás termelési oldalon elsősorban az építőiparban csapódik le, felhasználási oldalon pedig a beruházásokat pörgeti. Növeli a beruházásokat a jegybank Növekedési Hitelprogramja is, ennek köszönhetően az állóeszköz-felhalmozás közel 19 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési évekre jellemző osztogatás a fogyasztásban is tetten érhető.
A reálbérek jelentősen nőttek az elmúlt időszakban (részben a közszféra bértömegének bővülése miatt), így a fogyasztás is emelkedésnek indult: A 2,5 százalékos emelkedése kimagasló az elmúlt évekhez képest (utoljára szintén véletlenül 2006 első negyedévében volt hasonló dinamika). A kormány emellett a közműcégekkel finanszíroztatta a választási évekre jellemző magas reálbér-indexet: a rezsicsökkentés miatt mélypontra bukó infláció szintén a vásárlóerő emelkedését eredményezte. A belső kereslet egyre inkább erőre kap, részben a kormányzati keresletélénkítés miatt. Ez azonban a növekedés másik forrását, azaz a nettó exportot mérsékli, aminek a növekedési hozzájárulása nullára süllyedt az előző év azonos időszakához képest.
A gazdasági növekedés nagy valószínűséggel mérséklődni fog a második félévben részben gazdasági, részben pedig technikai hatások miatt. A kivitel növekedésében jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A két országba irányult tavaly a hazai kivitel 5.5%-a. Jól jelzi az ipari kilátások romlását a beszerzési menedzser-index, azaz a PMI megbicsaklása, emellett az év vége a szezonális hatások, valamint a magas bázis miatt várhatóan szintén nem lesz olyan acélos az iparban. Ezzel szemben a mezőgazdasági hozzáadott-érték vélhetően tovább növekszik a kedvező időjárás miatt megugró terméshozamok miatt. A kis súlyú ágazat megóvhatja a második féléves növekedést a jelentős lassulástól. „Összességében az idei évben 3.3 százalékos növekedéssel kalkulálunk” – vélte az elemző.
A jövő évben tovább lassulhat a gazdaság növekedése. Ennek oka egyrészt, hogy a költségvetési mozgástér elfogy az idei évben, vagyis a fiskális politika növekedési-hozzájárulása nulla negatív lehet 2015-ben. A devizahiteles csomag okozta gigaveszteség a mérlegük összehúzására ösztönözheti a bankokat, ami a hitelezés piaci lábának további szűkülését eredményezheti. A Növekedési Hitelprogram frissen kibővített keretösszege, valamint az időtartamának elnyújtása csupán lassíthatja ezt a folyamatot, de teljes mértékben ellensúlyozni nem tudja. Míg tehát az idei évben nagy valószínűséggel 3 százalékot meghaladja a növekedés, addig a jövő évben a 2 százalékot sem fogja elérni számításaink szerint.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén kiemelte: a várt feletti mértékben nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest, a végleges szám megegyezett az előzetes adattal. A részletes statisztika alapján kiderül, hogy a várakozásoknak megfelelően az ipari termelés húzta a növekedést, vélhetően a feldolgozóipar, és azon belül is az autógyártás, és a kapcsolódó beszállítói iparágak kiváló teljesítménye miatt, és javult a szolgáltató szektor teljesítménye is. Javult az építőipar szerepe is a növekedésben, és kis súlya ellenére a mezőgazdaság is 0,2 százalékpontot magyaráz a GDP bővülésből.
A felhasználói oldalt tekintve messze a legnagyobb súlya a beruházásoknak volt a 3,9 százalékos növekedésből, 2,9 százalékot ez a szegmens magyaráz. A maradék 1 százalékot a lakossági, illetve a kormányzati fogyasztás adta, a nettó export ezúttal kismértékben rontotta a növekedést, ami nem is csoda, hiszen a KSH jelentősen lefelé húzta az kivitel növekedési számokat. Az import még az autógyárak miatt továbbra is a robusztus exportbővülést is meghaladja, ami részben a fogyasztás, részben a beruházások élénkülésére vezethető vissza.
Gabler Gergely szintén elmondta, hogy az első fél év kiemelkedő növekedése átmeneti, az elkövetkező negyedévek lassulást hozhatnak. Ez részben a bázishatásnak, részben pedig a főbb euróövezeti exportpartnerek romló kilátásainak és az állami beruházások - uniós pénz lehívások - várhatóan csökkenő dinamikája magyaráz. Az Erste Bank idén szintén 3,3 százalékos GDP növekedéssel számol.
