A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett első becslése szerint 3,4 százalékkal nőtt a magyar GDP az idén az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptárhatástól és egyszeri rendkívüli tényezőktől megtisztított adatok szerint 3,1 százalékos volt a GDP éves növekedése.
Balatoni András az ING Bank vezető elemzője szerint nagyobb, 3,8 százalékos GDP növekedést vártak az első negyedévre, de éves átlagban a bővülés így is meg fogja haladni a 3 százalékot. Az elemző a kiskereskedelmi forgalom - az online pénztárgépeknek köszönhető - dinamikus bővülése, fehéredése alapján várt nagyobb GDP-növekedést. Megjegyezte, hogy az alacsonyabb olaj- és üzemanyagárak is hatással vannak a nominális GDP-re, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke a gazdasági növekedéshez az első negyedévben nagyon alacsony, az ágazat GDP-hez való hozzájárulását az időjárás kiszámíthatatlansága miatt nem nagyon lehet előrejelezni a teljes évre.
Az év elején független elemzők 2,1-2,8 közé becsülték a magyar gazdaság növekedését.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői az idén 2,5 százalékos növekedést várnak, amelyet a részletes adatközléskor felülvizsgálnak. Az előrejelzést felfelé módosíthatja növekedési hitelprogram bővítése, valamint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja. Az elemzők szerint a kiigazítatlan negyedéves GDP adat egyelőre nem tükrözi a gazdaság lassulását. Azonban a szezonális hatásoktól megtisztított adatok alapján 2014 utolsó negyedévében 3,3 százalékkal bővült a magyar GDP, addig idén már csak 3,1 százalékos növekedést jelzett ez a mutató.
Az OECD előrejelzésében 2,7 százalékot jósolt Magyarországnak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves növekedés 3 százalék körül lehet. Az elemző szerint az idei év fő kérdése, hogy az ipar és a szolgáltatások közül melyik hajtja majd jobban a gazdaságot. A negyedéves adatokról az elemző a tájékoztatás szerint elmondta: lassult az építőipar növekedése, az ágazat ennek ellenére pozitívan hatott a GDP-re. Németh Dávid szerint a keresleti oldalon a belső fogyasztás és a nettó export lehetett a fő hajtóerő. A beruházások bővülése azonban a múlt év utolsó negyedében nagyon visszaesett, így az idén ez a tényező visszafogottan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője 3,3 százalékos éves növekedéssel számol. Az első negyedévben megismert ipari, építőipari, kiskereskedelmi, külkereskedelmi, szálláshely szolgáltatási adatok alapján számítani lehetett az erős teljesítményre. Az adatok arra utaltak, hogy a gazdaságot a háztartások fogyasztása, a beruházások és a nettó export húzhatták - véli a szakértő. A következő negyedévekben hasonló ütemű növekedésre lehet számítani Suppan Gergely szerint, mivel a devizahitelek elszámolásának, a jegybank növekedési hitelprogramjának kiterjesztése, valamint a várhatóan élénkülő európai gazdaság pozitív hatásai tarthatják lendületben a gazdaságot.