Kép: Pixabay

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly novemberben az ipari termelés volumene 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított index 7,0 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben 1,4 százalékkal csökkent.

A KSH legfrissebb, tavaly novemberi ipari adataira reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte: az ipari termelés dinamikus növekedését a magas ipari bizalom is alátámasztja, a beszerzésimenedzser-index decemberi visszaesése az év végi leállásokkal kapcsolatos átmeneti visszaesésnek tekinthető. Egyes ágazatokban, így a motorgyártásban, gumigyártásban a kapacitások további felfutása is várható.

Az elemző szerint decemberben az év végi leállások ellenére is fennmaradhat az ipari termelés magas dinamikája, ami alátámasztja, hogy a GDP növekedése is lényegesen gyorsulhatott a tavalyi év negyedik negyedévében. Jelezte azt is, hogy a kínai gazdaság lassulása jelenthet némi kockázatot, amit azonban az európai kereslet élénkülése ellensúlyozhat. A szeptember végén kipattant Volkswagen botrány szintén kockázatot jelenthet, azonban az európai autóeladások tovább növekedhetnek, novemberben és decemberben is dinamikus, kétszámjegyű növekedést mutattak a főbb európai piacok, így más autógyártók profitálhatnak belőle, amelyeknek a hazai autóipari beszállítók szintén szállítanak. Közölte: az ipari termelés tavaly 7,3 százalékos növekedést mutathatott, idén pedig 5,5 százalékkal nőhet.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint is meghaladta a 7 százalékot az ipar tavalyi növekedési üteme, idén azonban ennél alacsonyabb lehet az éves átlag, becslésük szerint 4-5 százalék között alakulhat. Az elemzők szerint a növekedési ütem nem meglepő, hiszen a novemberi beszerzési menedzser index kifejezetten erős lendületről tanúskodott. A részletek egyelőre nem állnak rendelkezésre, azonban feltételezik, hogy továbbra is az autóipar volt az elsődleges motorja az ipari termelés bővülésének, míg az élelmiszeripar, vegyipar, illetve számítógép és elektronikai termékek gyártása várhatóan visszafogottabb ütemben nőtt. Az Erste elemzőinek várakozása szerint 2016-ban átlagosan 2,2 százalékkal bővülhet a magyar GDP, amelyben jelentős szerepet játszik a háztartások fogyasztása a keresleti oldalon, illetve fontos szerepet kap továbbra is az ipari termelés a kínálati oldalon.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a novemberi adat átlagon felüli teljesítmény, mivel az év első tizenegy hónapjában 7,3 százalékos növekedést ért el az ipar. Szerinte számítani lehetett arra, hogy az év végén jobb lesz a teljesítmény, ezt jelezte előre az is, hogy a nyers adatok szerint októberben 10,1 százalékos volt a növekedés. Hozzátette: várhatóan a decemberi adat sem okoz komolyabb változást, a múlt évet várhatóan 7,3 százalék körüli növekedéssel zárhatja a magyar ipar, az idén pedig lassabb, 5-6 százalékos bővülésre van kilátás.