Európa némileg fellélegezhetett, már magunk mögött tudhattuk a Brexit okozta, nagyobb kezdeti feszültségeket. Most azonban a katalán függetlenségi törekvések újra az integráció stabilizálására irányították a figyelmet. Ennek kapcsán hamarosan Magyarországnak is határozott döntést kell hoznia: mikor akarja bevezetni a közös pénzt. Magas István egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének munkatársa szerint Magyarország teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, de az euróövezeten kívül is lehet jó teljesítményt nyújtani. Az EXIM Bank hitelek és a paksi bővítés miatt esedékes orosz hitelkeret veszélybe sodorhatja az államadósság ígért csökkenésének ütemét, ez pedig akár az euróövezeti csatlakozásunknál is problémákat okozhat. (Pedig ebben a kérdésben hamar eljön a döntés pillanata!)
Az év elején még voltak arra utaló jelek, hogy a sorozatos politikai válságok megrendíthetik az európai gazdaság helyzetét. Hogyan alakult a helyzet?
– Egy jó fél évvel ezelőtt még nagyon komoly feszültségek látszottak az Európai Unióban, főleg a Brexit, azaz Nagy-Britannia kilépése nyomán, ez látható volt az euró/dollár árfolyam alakulásában is. Ehhez képest mára elmondhatjuk, hogy mind az európai, mind a globális gazdaság sokkal jobb képet fest. Globálisan tekintve a politikai feszültséggócok nem változtak, ilyen az észak-koreai helyzet vagy a szíriai polgárháború, ezek azonban elsősorban katonai jellegű fenyegetések, és nem gyakorolnak jelentős hatást a globális konjunktúrára. Sokkal elgondolkoztatóbb, hogy nemrégiben közös hadgyakorlat zajlott kínai és orosz katonai erők között, és más téren is látható az együttműködés vagy legalábbis a kölcsönös megértés a két kormányzat között. Ez pedig azt is előrevetítheti, hogy ez a két ország közösen léphet fel politikai-gazdasági kérdésekben az Egyesült Államokkal szemben, ami komolyan átértékelné a hatalmi viszonyokat. Az Európai Unió ebben a játszmában azonban inkább szemlélőként vesz részt. Európa viszont gazdaságilag magára talált, a brit népszavazás után a szorosabbra fonódott francia–német viszony komoly stabilizációs tényezőként jelentkezett.
A Magas Istvánnal készült interjú teljes formájában a Piac & Profit novemberben megjelenő számában olvasható!
