A bizonytalanabbá váló külső környezet ellenére a CIB Bank elemzőinek véleménye a hazai fundamentumokkal kapcsolatosan nem változott számottevően az elmúlt hónapokban. A tavalyi év kiemelkedő mértékét követően a GDP bővülési üteme fokozatosan lassul, miközben a magyar gazdaságot tartósan alacsony inflációs környezet jellemzi. Bár a költségvetés terén látnak kockázatokat, álláspontjuk szerint a hiány stabilan a maastricht-i 3%-os szint alatt marad, az államadósság ráta pedig visszafogott ütemben mérséklődhet.
Az ország sérülékenysége tovább csökkenhet a következő egy - két évben, a folyó fizetési mérleg masszív többlete várhatóan fennmarad, miközben a külső adósság mérséklődése folytatódik. Utóbbiban nagy szerepe van az Önfinanszírozási Programnak, amelynek köszönhetően az állampapír piacon tovább nőhet a belföldi szereplők súlya, a bankok folyamatos vásárlásai ellensúlyozhatják a külföldi szereplők visszaeső aktivitását – ezáltal növelve az állampapírpiac sokktűrő képességét hangsúlyozzák az elemzők.
Az MNB Monetáris Tanácsa júliusban világosan jelezte, hogy a lazítási ciklus 1,35%-os alapkamat-szinten véget ért, és azt is, hogy tartósan laza monetáris kondíciókra kell berendezkedni. A CIB elemzői szerint az MNB célja változatlan: a lehető leghosszabb ideig a lehető legalacsonyabb szinten tartani az alapkamatot. A belső gazdasági folyamatok és a külső környezet alapján így arra számítanak, hogy az MNB a következő hónapokban nem módosítja irányadó kamatát. Úgy vélik, akár 2016 végéig is maradhat az alapkamat a jelenlegi szinten, amennyiben a külső körülmények kedvezően alakulnak és az infláció is az alappályánál alacsonyabb marad.
Az elmúlt hetekben jelentősen romló globális hangulatban a feltörekvő piacok különösen nagy nyomás alá kerültek, az elmúlt több mint két évhez hasonlóan azonban az erőteljes differenciálás most is megfigyelhető, és ebből a versenyből a forint eszközök nyertesen kerülnek ki. A fegyelmezett költségvetési politika, az óriási külső többlet, a csökkenő külső adósság és az állampapírpiac sérülékenységének mérséklődése (az Önfinanszírozási Programnak köszönhetően) mind olyan tényezők, amelyek erősítik a sokktűrő képességet.
A forint ugyanakkor nem vonhatja ki teljes mértékben magát a globális hatások alól, ezt a második negyedéves mintegy 5%-os euróval szembeni leértékelődés is mutatja. A harmadik negyedév azonban már stabilizációt hozott alapvetően EUR/HUF 308-315 között – az elemzők előrejelzése szerint ez a negyedik negyedévre is jellemző lehet.
