A Deloitte kilencedik alkalommal végezte el Közép-Európa 18 országában és Ukrajnában a legnagyobb elemzését. 2014 során az 500 legnagyobb közép-európai vállalat átlagos éves árbevétel-növekedése nem érte el a régió legnagyobb gazdaságainak szerény GDP növekedését. 2014-ben a vállalatok euróban mért árbevételének átlagos növekedése csak 0,3% volt. Ez messze elmarad a 2011-es 9,8%-tól, és nem éri el az országok GDP növekedését sem: Magyarország (3,6%), Lengyelország (3,4%), Románia (2,8%), illetve Szlovákia és Csehország (mindkettő 2,0%).
A képet a csökkenő olaj- és szénárak miatt az energiaszektor cégeinek árbevételesése árnyalja; ezen kívül a villamosenergia és gázpiacok eredményei is látványosan csökkentek a 2014-re végig jellemző magas átlaghőmérséklet miatt. Valójában a régió legnagyobb energiavállalatainak mintegy 60%-a az árbevétel csökkenésével számolt, ami 3,3%-os átlagos csökkenést jelent a szektorban.
Ezzel szemben a gyártóipar, illetve a fogyasztási cikkek ipara és a közlekedési ágazat szintén stabil, 3,1%-os illetve 1,9%-os árbevétel-növekedést ért el. 2015 első negyedévében az 500 cég euróban számított átlagos árbevétele 1,7%-kal nőtt 2014 ugyanazon időszakának 3,1%-os csökkenéséhez képest. A régió legnagyobb vállalatai által képviselt főbb szektorok (fogyasztási cikkek, közlekedés, energia és erőforrások, valamint gyáripar) továbbra is az árbevétel több mint 90%-át teszik ki.
„A GDP változásai nagyrészt a Nyugat-Európába irányuló export növekedésének köszönhetőek, amelyet sok esetben az euróval szemben ingadozó helyi valuták ösztönöznek. A legtöbb közép-európai országban növekedett a fizetések nominális és reálértéke is, miközben a fogyasztási cikkek árai csökkentek, így nőtt a vásárlóerő. Ezért Horvátország és Ukrajna kivételével – előbbiben 0,4%, utóbbiban megközelítőleg 6,8% volt a GDP-csökkenés – a régió minden országában megfigyelhető a lakossági fogyasztás növekedése" – mondta Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere.
A Deloitte szerint komoly okunk van az optimizmusra a közeljövőben. „Az adatokból az is látható, hogy a régió legnagyobb gazdaságai sokkal stabilabb és fenntarthatóbb helyzetben vannak, mint egy évvel ezelőtt" – tette hozzá Seres Béla.
A Deloitte Top 500-as listájára idén a tavalyihoz képest hárommal több, immár 66 magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, összesen 89,6 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A listán szereplő magyar vállalatok közül a legtöbb az energiaszektorból került ki, de a fogyasztói ágazat és az autóipar jelenti a két húzóágazatot. A termelő szektorban tapasztalható növekedés oka régiós szinten elsősorban az autóipar gyors gyarapodása, amelynek euróban kifejezett átlagos árbevétel-növekedése 6,5%.
Ennek eredményeképp az ismét harmadik helyen lévő Škoda Autóhoz a top tízben idén csatlakozott az Audi Hungaria Motor a hetedik helyen, ahová az egy évvel ezelőtti 16. helyről ugrott. A legtöbb autóipari gyártó cég 2014-ben növelte árbevételét a közép-európai régióban (Toyota: 17%, Volkswagen 13%, Renault 7%, Fiat 1,6%).
A fogyasztási cikkek és közlekedési szektorban négy új vállalkozás jelent meg a Top 500-as listán, így ez 174 taggal a rangsor legnagyobb csoportja. A jelentős árbevétel-növekedést mutató cégek közé tartozik a lengyel Jeronimo Martins, amely 2014-ben 194 új üzlettel bővítette a Biedronka szupermarketláncot, így az év végére már 2.587 kirendeltséggel rendelkezett, másrészt a romániai Auchan is, amely 63%-kal tudta növelni árbevételét, miután felvásárolta a Real 20 hipermarketét.
Az építőipari árbevétel átlagosan 4,9%-kal nőtt. Az egészségügy és az élettudományi ágazat forgalma szintén bővült, 2014-ben átlagosan 2%-kal.
A Deloitte minden évben külön rangsorolja a bankszektor, a biztosítási üzletág és több más iparág nagyvállalatait is. Ami a pénzügyi szolgáltatások szektorát illeti, a közép-európai régió 50 legnagyobb bankjának mérlegfőösszege 2,3%-kal nőtt. Közülük 33 esetében növekedett ez a mutatószám. A régióban a legnagyobb ismét a PKO Bank Polski, amely eszközeit 21,5%-kal növelte számos stratégiai felvásárlás után. Míg a rangsor tíz legnagyobb bankja közül öt lengyel, a magyar OTP Bank az ötödik helyről a harmadikra emelkedett. Az egyes országok között azonban jelentős eltérés mutatkozik a nyereségesség tekintetében: a tőkearányos jövedelmezőség (ROE) értéke a lengyel bankok esetében átlagosan 10,9%, a cseheknél 13,2%, míg a románoknál mindössze 3,0% volt.
A régió 50 legnagyobb biztosítójának bruttó biztosítási díjbevétele (GWP) mindeközben tovább csökkent: 2014-ben a GWP 1,7%-kal esett az előző évi 0,8%-os csökkenés után. A jövedelmezőségük azonban nőtt, hiszen a tőkearányos jövedelmezőségük a 2013-as 11,3%-ról 14,7%-ra emelkedett.
A dobogón változatlan a helyzet
Egy dolog nem változott a tavalyi rangsorhoz képest: az első három helyezett. A PKN Orlen megőrizte vezető helyét; őt követte a magyar MOL és a cseh Skoda Auto. A Jeronimo Martins Polska a nyolcadik helyről előrelépve a negyedik helyet szerezte meg a legnagyobbat ugorva, az ötödik helyre pedig a PGNiG került. „A térség nemzeti valutáinak árfolyamesése mellett a rangsort befolyásoló másik számottevő tényező az energiahordozók (elsősorban a nyersolaj és a szén) árának csökkenése volt" – magyarázta Seres Béla. „Ez hátrányosan érintette az energiaipar számos vállalatát, amely a listán 140 céget jelent. Az energiaipart érintő kihívások nélkül a kép lényegesen pozitívabb lenne."
Kedvező irányú változás, hogy négy év óta most először nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek árbevétel-növekedésről számoltak be, ezt a megállapítást pedig a térség országainak GDP-adatai is alátámasztják. Emellett az átlagos árbevétel 2015 első negyedévében megfigyelhető emelkedése gyorsuló tendenciára utal.
