Ahhoz, hogy a magyar gazdaságot érdemben vizsgálni lehessen, mindenképp szükség van a világgazdaság jelenlegi helyzetének áttekintésére. „Noha kívülről úgy látszik, hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdaságával minden rendben van, eközben az államadósság soha nem látott magasságokon áll, és a dollárt csak speciális világkereskedelmi szerepe mentette meg az elmúlt években az erősebb gyengüléstől – vélekedett Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a PCE Paragon Solutions Kft. (Foxconn) ügyvezetője.

A szakember szerint miközben Kína növekedése látványosan lassul, a tényleges GDP-arányos növekedés nem éri el az 5 százalékot, valamint csak ebben az évben két jelentős tőzsdei zuhanás is látható volt, amelynek fokozódását csak komoly kormányzati beavatkozással lehetett megakadályozni. Az Európai Unió gazdasági motorjának számító Németországnak is megvannak a maga nehézségei: fontos kérdéseket vet fel, hogy ha egy olyan – az unió egészét tekintve – kisebb gazdasággal rendelkező Görögország helyzetének kezelése ilyen lassan zajlott, akkor mire lenne képes ez a szervezet, ha egy komolyabb gazdasággal lenne probléma.

Dr. Surányi György közgazdász professzor szerint habár a GDP-növekedési ütemet tekintve Magyarország javult az elmúlt időszakban, de a következő évben visszaesés várható, így 2016-ban a potenciális, 2-2,5 százalékos szintre fog beállni ez a mutató. Magyarországon kritikusan alacsony a magánszektor beruházási szintje, olyannyira, hogy jelenleg a visegrádi négyek között a 3. helyen helyezkedik el az ország, de jövőre itt is visszalépés várható.

Az országba beáramló külföldi tőke nettó alapon a nullához közelít jelenleg, miközben a válságot megelőzően a GDP nettó 2 százaléka volt. A vállalati hitelállományt tekintve folyamatosan csökkenés látható, ami a szakember szerint egyedül Magyarország sajátja, más országban nem látható hasonló folyamat. Komoly előrelépés történt azonban a külső egyensúly területén, az eddig 120 százalékos külföldi eladósodás idénre 78 százalékra csökkent, ami továbbra is a legmagasabb a régióban, viszont jelentősen csökkenti az ország sérülékenységét. Összességében Surányi szerint az adatok azt mutatják, hogy középtávon a maximum 2 százalék körüli növekedés a fenntartható, amely nem elégendő Magyarország régiós felzárkózásához.

„1981 óta folyamatosan csökken, és ezzel együtt öregszik Magyarország népessége. Amennyiben a folyamatok nem változnak, akkor várhatóan 2060-ra 8 millió alá csökken a hazai lakosság létszáma, a 65 év felettieké pedig 2,6 millió főre emelkedik” – hívja fel a figyelmet dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Azonban pozitív jövőképet festhet, hogy az utóbbi 3 évben növekszik a házasságkötések száma, ami befolyással van a gyerekvállalási kedvre, így pedig a fent említett népességcsökkenés is megállítható vagy jelentősen lelassítható.