A javuló kilátásokat megerősíti, hogy a kapacitáskihasználtság a 2008-as magasságokba emelkedett, és négyből egy építőipari cég nem köt olyan szerződést, amelyen nincs profit - ezek a főbb megállapításai a CEEC Research legújabb, „A magyar építőipar 2014” című felmérésének. Az építőipari cégek vezetői szerint két jó évet zár az ágazat Magyarországon. Hét év visszaesés után tavaly végre megtörtént a kedvező fordulat az ágazatban, amit idén további 5,2 százalékos növekedés követhet. A megkérdezett cégvezetők 75 százaléka bővülést valószínűsített 2014-re, csaknem felük pedig arra számít, hogy a szektor kibocsátása 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedik. (Ennek ellenére sok cég szűnik meg és a vállalkozások várják már a szocpolt.)
Tavaly a magyar cégvezetők optimistábbak voltak, átlagosan 5,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. A tavalyi felméréssel összevetve mérséklődött azoknak a cégvezetőknek az aránya, akik visszaesést várnak. Az ágazat szereplői szektorsemlegesen kedvező képet festenek a jövőről. A mélyépítésben a válaszadók 77 százaléka 5 százaléknál magasabb növekedést vár, a magasépítésben pedig 72 százalékuk 5,7 százaléknál nagyobb bővülésre számít.
Az elemzés nem vár ehhez hasonló jó teljesítményt a többi visegrádi országtól. A cseh szakemberek 3,4 százalékra teszik az építőipar kibocsátásának növekedését, míg a szlovák és a lengyel cégvezetők többé-kevésbé stagnálásra számítanak. „A magyar építőipari szektor gyorsan nő, véleményünk szerint még az 5,2 százalékos növekedést is meghaladhatja. A megkérdezett társaságok becslései konzervatívnak tűnnek” – mondta Jiří Vacek, a felmérést készítő CEEC Research ügyvezető igazgatója.
Mi várható jövőre?
A megrendelések növekedésével párhuzamosan javulásra számítanak a cégvezetők az árbevételben is, bár ennek üteme csak fele a kibocsátás várt bővülésének, átlagosan 2,8 százalék idén, és 2,6 százalék 2015-ben. Ezeket az értékeket a cégvezetők 69 százaléka látja reálisnak – a magasépítés képviselői a bevételt illetően is optimistábbak.
A növekvő volumenekre vonatkozó becsléseket megerősítik a kapacitáskihasználtsági mutatók is, akár a humán erőforrásokat, akár a gépeket és eszközöket nézzük. A felmérés szerint ugyanis a kapacitáskihasználtság 2008 óta most a legmagasabb. A jelenlegi 77 százalékos kapacitáskihasználtságnál ugyanis csak 2007-ben és 2008-ban regisztráltak jobbat a felmérés készítői: akkor 77, illetve 78 százalékon állt a mutató, ami tavaly még csak 70 százalékot jelzett.
A felmérés készítői azt is megkérdezték a résztvevőktől, hogy hajlandók-e önköltségi áron vagy akár kisebb veszteséggel is szerződni az üzletmenet fenntartása érdekében. E tekintetben Magyarország tavaly óta nagyot lépett előre. Akkor az igazgatók 32 százaléka mutatott hajlandóságot ilyen szerződés aláírására, idén viszont már csak 24. Ezzel szemben egy év alatt 28-ról 35 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek ügyfélszerzés érdekében hajlandók megszegni saját belső szabályzatukat. A cégek legtöbbje ritkán vagy kivételes esetben tesz ilyet, és ebben nincs számottevő különbség a magas- és a mélyépítés között, miután az utóbbiak idén nagyobb arányban mutatkoztak késznek erre, mint egy évvel korábban.