Az ipar és a szolgáltatások húzták a növekedést az első negyedévben, 1,6, illetve 1,7 százalékponttal járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) 4,2 százalékos éves emelkedéséhez – kommentálták a friss statisztikai adatokat az MTI-nek szerdán nyilatkozó elemzők.

A beruházások volumene az idei első negyedévben 34,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának alacsony bázisát, amikor 14,9 százalékos volt a visszaesés éves összevetésben - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az utóbbi időben a válság éveihez képest bőven ellátták munkával a hazai építőipart a különböző szektorok megrendelői, legalábbis ez derül ki a legfrissebb EBI Építésaktivitási Jelentéséből. Az ínséges időkben leépített kapacitásokért most több szektor is versenyez. A 2017 első negyedévéről készített összeállítás szerint 458,4 milliárd forintnyi beruházás indult el az év első három hónapjában, ugyanakkor például 2016 első negyedévében összegük nem érte el a 230 milliárd forintot, vagyis a megkezdett építőipari munkák összértéke megduplázódott az adatbázisban szereplő projektek alapján, az első negyedéves új beruházások értéke közelíti a 2016-os teljes második féléves eredményt. A jelentős növekedésben nagy szerepet játszott a lakásépítési beruházások felfutása, illetve egyes kiemelt infrastrukturális projektek valamint stadion-fejlesztések.

Tavaly az év utolsó negyedévében 24 százalékkal estek vissza a beruházások, és éves szinten is 20 százalékos volt a csökkenés, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

2016 alapvetően pozitív év volt a vállalkozások többségének. A GDP több mint két százalékkal bővült, élénkült a belső fogyasztás, a finanszírozói oldalon megjelent a régóta áhított forrásbőség. A kép mégsem egyértelműen pozitív: a beruházási szint továbbra is alacsony, a munkaerőhiány pedig már ágazattól, mérettől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül szinte minden hazai céget érint. De talán még ennél is nagyobb gond a bizalomhiány.

Az év közbeni zuhanást követően megugrott a kkv-k beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek fele tervez valamilyen fejlesztést – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések beszerzése áll az élen, megelőzve a sokáig elsőbbséget élvező informatikai fejlesztéseket. Leginkább az agráriumban és a középvállalkozásoknál számíthatunk beruházásokra a következő egy év során.

A magyar cégvezetők jelentős része pozitívan tekint gazdasági kilátásai elé, több beruházást is terveznek. Óriási előrelépés, hogy a beruházások célja már nem az amortizáció pótlása, hanem a kapacitások bővítése. A megnövekedett megrendelések nyomán közel 90 ezer új munkahely jöhet létre jövőre a hazai kkv-szektorban – derül ki a Budapest Bank által készített kutatásból.

Az idei harmadik negyedévi 2 százalékos növekedés alátámasztotta a GKI egész évre várt 2 százalékos éves növekedési prognózisát, az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően az idei jelentős beruházás-visszaesést jövőre érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan bővülő fogyasztás lendülete megmarad - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisából.

Gazdálkodási környezetük javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban – derül ki a Takarék Csoport kutatási adataiból. A válaszok élénk beruházási szándékot jeleznek, a cégek mintegy 82 százaléka tervez beruházást a következő egy évben.

A GKI idén továbbra is szerény, 2 százalékos gazdasági növekedést vár. A belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt, bár szeptemberben lassan élénkülni kezdett. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében az idei jelentős beruházási visszaesést jövőre érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan növekvő fogyasztás alig lassul. A GKI 2017-ben 2,7 százalékos GDP-bővülésre számít. Októberben az IMF 2 százalékra csökkentette idei, s 2,5 százalékon hagyta a 2017. évi magyar növekedési prognózisát.

Az idei visszaesés után jövőre nőhetnek érdemben a beruházások az uniós források lehívásának gyorsulása miatt, azonban aggasztó, hogy nemcsak az uniós forrásoktól közvetlenül függő területeken, hanem a vállalati szektorban is nagy volt zuhanás – vélekednek az elemzők.

A KSH első negyedéves csökkenő beruházási adata után a folytatásban sem lehet számítani a beruházások erőteljes beindulására. A hazai nagyvállalatok következő egy éves beruházási aktivitása csökkenést mutat, jelenleg a cégek fele tervez valamilyen fejlesztést – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index eredményeiből.

A tavalyi 2,9%-nál érzékelhetően lassabb idei növekedés előre látható volt az EU-támogatások, és az állami beruházások apálya miatt. A fékeződés azonban váratlanul látványossá sikeredik, mert erőteljesen kidomborodik a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása. Emellett egyes ipari területeken értékesítési problémák is jelentkeztek. Bár a Brexit eddig nem gyakorolt nagy hatást az európai gazdasági várakozásokra, mégis valószínűtlen a GKI 2%-os idei növekedési előrejelzésénél gyorsabb idei GDP-bővülés elérése.

A tavalyi rekordév után idén az első fél évben is jelentősen nőtt a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával Magyarországra érkező külföldi beruházások száma, a beruházások összértéke eléri 1,33 milliárd eurót – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

Meredek zuhanás várható a tőzsdéken a Brexit miatt, egyes elemzők szerint a forint még jól is kijöhet a dologból. Uniós forrásvesztéstől egyelőre nem kell tartani, az üzleti hangulat drámai romlása miatt azonban a beruházások mind Nagy-Britanniában, mind Európában jelentősen visszaeshetnek. A közvetett hatások miatt a magyar gazdasági is sérülhet.

Rekordszintet ért el Európában a külföldi befektetések mértéke 2015-ben. A lezárt projektek száma a megelőző évihez képest több mint tizedével nőtt, átlépve az ötezres számot, közel 218 ezer munkahelyet teremtve. Magyarországon több mint 11 ezer új munkahely jött létre FDI révén, ami több mint kétszerese a 2014-es értéknek.

Az év eleji növekedési adatok a magyar gazdaság lassulását jelzik. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, s kissé romlottak a gazdasági várakozások is. A GKI GDP-előrejelzése változatlan, a 2014. évi 3,7% és a tavalyi 2,9% után 2016-ban csak 2,3% körüli bővülés valószínű, mindenekelőtt a beruházások csökkenése miatt.

Ismét visszacsökkent a nagyvállalatok beruházási szándéka, így jelenleg tízből négy hazai cég tervezi, hogy idén valamilyen fejlesztést végez. A beruházási célok között a technológiafejlesztés az első számú fejlesztendő terület, amit a közeljövőben erősíthet a kormány héten bemutatott iparstratégiája is.

Az uniós forrásokra aspiráló mikrovállalkozások 56 százaléka már beépítette üzleti tervébe a megpályázandó uniós forrásokat, 34 százalékuk csak készül erre. A kisvállalkozásoknál többségben vannak az óvatosak, táborukban 51 százalék azok aránya, akik egyelőre nem számolnak a támogatással - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kutatásából. A szakértők szerint mind a pályázati források, mind a garanciakonstrukciókkal kombinált hitelkonstrukcióknak köszönhetően számottevően növekedhet a mikro- és kisvállalkozások GDP-hez való hozzájárulása idén.

Nem a cégek indultak be, a kormányzati szektorból finanszírozott projekteknek és az uniós pénzeknek köszönhető a beruházások tavalyi utolsó negyedéves növekedése - vélik az elemzők.

A hazai kkv-k többsége nem tervezi lecserélni informatikai eszközeit idén. Akik azonban fejlesztésben gondolkodnak, elsősorban asztali számítógépet, laptopot és monitort, valamint a cég hatékony működését segítő szoftvereket terveznek vásárolni és minden tizedik cég okostévét is vesz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Tavaly is a kormányzati beruházások és az EU-s támogatások jelentették az építőipari bővülés legfőbb forrását. 2015 decemberében már 8,1 százalékos volumennövekedést mért a KSH. A CSOK hatására meginduló beruházások pedig akár kétszámjegyű növekedést is eredményezhetnek 2016-ban.

A hazai kkv-k jelentős része előbbre hozná beruházásait, amennyiben rövid időn belül elérhetővé válnának az uniós források. A jelenlegi pályázati kiírások mellett a cégek közel fele tartja reálisnak uniós támogatás elnyerését – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

A hazai vállalatok beruházási aktivitása kismértékben elmaradt az általuk tervezettől a Magyar Fejlesztési Bank tavaly őszi felmérése alapján. A cégek 13,5 százaléka a tervezettnél nagyobb összegben, 39,3 százaléka a célzottal megegyezően, 26 százalékuk a tervezettnél kisebb összegben hajtott végre fejlesztéseket a felmérést megelőző egy év során.

2015 decemberében az NHP hitel- és lízingszerződések, valamint a folyósítások kiugró mértékben növekedtek: mivel az NHP harmadik szakaszában elérhető hitelkonstrukció feltételei csak az év utolsó heteiben derültek ki, így sokan még az év végén elérhető kedvezményes forrásból valósították meg vagy indították el beruházásaikat.

A CIB Bank idén változatlanul 2,8, 2016-ra 2 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést prognosztizál negyedéves előrejelzésében. A lassulás oka, hogy kifulladt az uniós pénzekből finanszírozott beruházási boom.

Egy hónappal a zárás előtt teljes egészében kifizette a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési időszak rendelkezésre álló forrásait Magyarország - jelentette be Lipők Sándor megyei fejlesztési miniszteri biztos sajtótájékoztatón.

A magyar gazdaság a 2014. évi, átmenetileg gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az I. negyedévi 3,5 százalékos növekedést a II. negyedévben 2,7 százalékos, a III. negyedévben 2,3 százalékos ütem követte, s a következő negyedévekben csak 2 százalék körüli bővülés várható. A külső és belső egyensúly kedvezően alakul, de a felminősítésre még egy ideig várni kell – derül ki a GKI legfrissebb havi prognózisából.

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2015. III. negyedévében az előző negyedévvel megegyezően 0,96-os értéket mutatott. Az index az első negyedévi növekedés után fél éve csökkenő tendenciát mutat. Előző negyedévhez képest a vállalkozások helyzete javult, míg a háztartások és a monetáris helyzet inkább romlott.

Négy pontban foglalta össze a nemzetgazdasági miniszter, mit tehet a magyar kormány a gazdaságpolitikában a következő hetekben azért, hogy a magyar gazdasági növekedés az európai unió átlaga felett legyen a következő hónapokban is.

Pozitív meglepetésként értékelték az elemzők a beruházások második negyedévi 5,7 százalékos növekedését, és az idei évre további bővülésre számítanak, de az előző uniós ciklus forrásainak kifutásával kérdéses, hogy ez mennyiben fenntartható.

Az év elején elért mélypontot követően megugrott a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek fele tervez valamilyen fejlesztést. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, megelőzve az informatikai beruházásokat. A fejlesztési szándék mérettől és ágazattól függetlenül egyaránt nőtt, kivéve a kereskedelmi szektort, ahol igencsak alább hagyott a beruházási kedv – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.

A mezőgazdasági árak jóval nagyobb mértékben csökkennek, mint a termelői költségek, ami arra figyelmeztet, hogy az ágazatban hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség” - hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője.

Erőteljesen visszaesett a vállalatok beruházási szándéka. A hazai vállalatok alig több mint harmada tervez fejlesztést a következő egy év során - derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adataiból.

A GDP 2015-ben továbbra is lendületesen, 3,3 százalékkal növekedhet Magyarországon. A gyengébb első negyedév ellenére minimálisan tovább bővülhetnek a nemzetgazdasági beruházások, de a következő negyedévekben egyre inkább a magánfogyasztás lesz a belső felhasználás fő hajtómotorja – vélekedik előrejelzésében a TakarékBank.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint bár a magyar gazdaság 2014 után idén is az EU átlagánál (1,8 százalék) gyorsabban fog növekedni, de a tavalyi bővülési ütem (3,6 százalék) megközelítésére nincs esély, 2,5 százalék körüli ütem valószínű.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint fele ért el árbevétel-növekedést tavaly, így pozitívabb jövőképpel, több beruházást és jelentős munkahely-bővítést tervezve vágtak neki 2015-nek. Az EU-pályázatok megnyílásával az idei évben számos korábban elmaradt beruházás valósulhat meg.

Az ipari termelés növekedési üteme a Takarékbank elemzője szerint idén gyorsulhat a tavalyi alacsony bázis miatt, míg az Erste elemzője lassuló növekedésre számít a következő néhány hónapban.

Továbbra is várat magára a beruházások élénkülése, idén a hazai vállalatoknak már fele sem tervez fejleszteni. Aki igen, az a beruházás célját tekintve elsősorban technológiafejlesztésben gondolkodik, a finanszírozási lehetőségek közül pedig hitelfelvétel helyett inkább a vállalat belső forrásaira támaszkodik.

Újból visszaesett a kkv-k beruházási hajlandósága, a cégvezetők 56 százaléka tervezett valamilyen fejlesztést. Ezzel megtörni látszik a korábban elindult pozitív, növekvő tendencia. A célokat tekintve továbbra is az IT fejlesztések állnak az élen, és leginkább a mezőgazdasági cégeknél, valamint a középvállalkozásoknál lehet számítani beruházásra az idén.

Megtorpanóban van a gazdasági lendület: a növekedési kilátások bizonytalanok, az üzleti környezet kiszámíthatatlannak tűnik, a pénzügyi szektor teljesítménye érezhetően csökkenni fog a Policy Agenda felmérése szerint.

Újra emelkedik a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 60 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb a helyzet, mivel több, mint 80 százalékuk gondolkodik beruházásban.

A nemzetgazdasági beruházások volumene 16,3 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest és ezzel ötödik negyedéve emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. Az elemzők viszont lassulásra számítanak.

Egy 2014. augusztus 28-án megjelent kormányrendelet alapján ismét lehetőség van egyedi kormánydöntésen alapuló regionális beruházási támogatás (EKD támogatás) igénylésére. A támogatás igénylésének legfontosabb szabályait és a korábbi szabályozáshoz képest bevezetett lényegesebb változásokat a Deloitte Magyarország szakértőinek segítségével gyűjtöttük össze.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a 3,9 százalékos magyar GDP-növekedést hozó idei II. negyedév nemcsak az elmúlt nyolc év legjobb eredménye, de megismétlődése sem várható a következő években.

Már a magánszektorban is látszik a beruházások beindulása - kommentálták banki elemzők a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint tovább nőtt a beruházások növekedési üteme, és az idei első negyedévben a volumenindex 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdasági növekedés az első negyedévben. nyolc éve, az első megszorítások kezdete óta nem emelkedett 3,5 százalékkal éves összevetésben. Az idei növekedés a 2,1 százalékot is meghaladhatja, érik a felminősítésünk.

14,9 százalékkal bővült a beruházások mértéke az előző év azonos időszakához képest a KSH legfrissebb adatai alapján 2013. utolsó negyedévében. Legutóbb csaknem 10 éve volt ennél magasabb növekedés - most az állami beruházások és az uniós pénzek tették meg hatásukat.