A KSH jelentése szerint a beruházások volumene 26,8 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakának alacsony bázisadatához képest. A vállalkozások beruházásainál 29,3 százalékos növekedés volt, hasonló ez első negyedévihez, míg a költségvetési szerveknél 56,1 százalékos bővülés következett be, az első negyedévi 26,2 százalékos ütemet követően.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a látványos növekedést óvatosan kell kezelni, részben a tavalyi alacsony bázis és az uniós projektek meghatározó szerepe miatt. Hosszabb távon a piaci alapú beruházások növekedésére is szükség van, mert nélkülük jelentősebb lassulás következhet be. A jelenlegi kilátások szerint az idén 20 százalék feletti növekedést érhetnek el a beruházások, jövőre azonban 10 százalék alá lassulhat a növekedés. Ez követően, ha az uniós projektek mellett hiányozni fognak a piaci alapú fejlesztések, akkor akár mínuszba is fordulhat a mutató - tette hozzá.
Németh Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban megjelent adatokhoz képest a múlt év egészében valamivel kisebb, 15,9 százalékos volt a tavalyi visszaesés az előtte közölt 20 százalékkal szemben. Az adatrevízió azt jelenti, hogy hamarabb behozzák a tavalyi lemaradásukat a beruházások, az idei harmadik negyedévben már meghaladhatják a 2015 végi magas szintet - mondta.
Folytatódnak a nagy autóipari beruházások is, és az állami beruházások is érdemi felfutás előtt állnak (közutak, sport-, kulturális létesítmények). Így idén a beruházások növekedése bőven meghaladhatja a 20 százalékot, míg az áthúzódó hatások miatt jövőre is bő kétszámjegyű növekedés várható. A beruházásoknak érdemi lökést adhat a munkaerőhiány és a várható bérrobbanás, mivel a vállalatok egyre fokozottabban rákényszerülhetnek a hatékonyság és termelékenység növelésére - közölte.
