„Az elmúlt években a bizonytalanság valóban sok gondot okozott az üzleti vezetők számára, akik erre különféle módokon reagáltak – a számítógépes támadások által okozott károk elleni biztosítások megkötésétől a különböző gazdasági forgatókönyvek szerinti üzemeltetési és pénzügyi stressztesztek elvégzéséig. Az e területeken beruházásokat végrehajtó vállalkozások valószínűleg jobban felkészültek a jövőre, mely továbbra is igen bizonytalan. A PwC CEO Pulse Survey című felmérése szerint az üzleti vezetők 30 százaléka úgy véli, hogy vállalkozásának legalább egy válsággal szembe kell néznie az elkövetkező év során” – mondja Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának vezető igazgatója.

Kép: PwC

A bizonytalanság hatása valamennyi gazdasági szektorban érezhető, ideértve a háztartásokat, a vállalkozásokat és a pénzpiacokat is:

• Háztartások: a bizonytalanság – legalábbis átmenetileg – visszavetheti a lakossági fogyasztást, ahogy a fogyasztók felkészülnek az esetleges jövedelemcsökkenésre. Ennek következtében jellemzően nőnek a lakosság óvatossági megtakarításai. A pénzügyi válság idején például az Egyesült Államokban a lakossági megtakarítások szintje mintegy 5 százalékponttal, az elkölthető jövedelem 3 százalékáról 8 százalékára emelkedett.
• Vállalkozások: a bizonytalanság miatt a vállalkozások termelés-, beruházás-, illetve bércsökkentésre kényszerülhetnek. A nagyfokú bizonytalanság különösen érzékenyen érintheti a jellemzően nem visszafordítható nagyberuházási projekteket.
• Pénzpiacok: bizonytalan körülmények között a befektetők – magasabb kockázati felárak mellett – magasabb tőkehozamra törekednek. Ezért a hitelköltségek akkor is emelkedhetnek, amikor a jegybankok a gazdasági visszaesés esetén szokásos gyakorlatnak megfelelően csökkentik az alapkamatot. Bizonytalanság idején a tőkeáramlás iránya általában a kockázatosabb eszközosztályok felől a biztonságosabbak felé mutat.

A fentiek hatása a gazdaságban együttesen jelentkezik. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a bizonytalanság egységnyi szórásnövekedése a termelésnövekedés 0,4–1,3 százalékpontos csökkenésével jár együtt. A vállalkozások számára az elsődleges tanulság, hogy az ismert bizonytalanságok hatásai tervezhetők és mérsékelhetők. Az ilyen kockázatok akár biztosítások, akár más, összetettebb módszerek, pl. pénzügyi instrumentumok alkalmazása révén fedezhetők. Másrészt, a vállalkozások a nem ismert bizonytalanságokkal kapcsolatos felkészültségüket feltételezett események szimulációja, illetve azok a mérlegre és a napi működésre gyakorolt hatásainak felmérése révén javíthatják. A pénzügyi szolgáltatási szektorban ez vészforgatókönyvek kidolgozását és stressztesztek végrehajtását jelenti, melyek a nem pénzügyi szolgáltatási területeken is egyre inkább elterjednek.

Végül, a döntéshozók egy adott gazdaságban képesek befolyásolni a bizonytalanság szintjét. Erre példa az amerikai Federal Reserve, mely a monetáris politikai döntések átláthatóságának növelése érdekében a pénzügyi válság óta egyre hosszabb távú elemzéseket kínál. Fontos, hogy a döntéshozók koherens, átlátható és jól kommunikált stratégia alkalmazásával csökkentsék a piaci bizonytalanságot.

„Fontos a döntéshozók szerepe, mivel csökkenthetik a bizonytalanságot, ha biztosítják, hogy a szabályozási környezet jövőbeni változásai lehető legfokozatosabban és legkiszámíthatóbban menjenek végbe, válsághelyzetek esetére megőrizve ugyanakkor a gyors beavatkozás képességét” – tette hozzá Polacsek Csaba.