Az eredetileg tervezett és a végül megvalósított beruházások középértéke 10 millió, illetve 7 millió forint volt. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kis- és nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű vállalatok viszonylag nagy arányban voltak. A következő 12 hónapban a tervnél kevesebbet beruházó vállalkozások egy része újra beruházást tervez – derült ki a fejlesztési bank MFB-Indikátor elnevezésű vállalati felmérésének eredményeiből.
Az előző 12 hónapban beruházást nem végző vállalkozások döntő hányada mikrocég volt, valamint a szolgáltató szektorba tartozók, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló vállalkozások. Ezek a cégek borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése alapján, emellett nagy nehézséggel szembesülnek a hitelkamatok, a szükséges mennyiségű hitelek elérhetősége, illetve a saját erő nagysága területén.
Az összegzés szerint a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3 százalékra nőtt a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9 százalék) pedig új mélypontra süllyedt. A következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező cégek körében a beruházástól elzárkózó vállalatokhoz képest 2014 őszéhez hasonlóan 9,3 százalékponttal magasabb volt az elégtelen erőforrásokkal szembesülő cégek aránya.
A tervezett ingatlanberuházások, a gép- és eszközvásárlások, valamint a környezetvédelmi fejlesztések nagysága viszonylag nagy arányban esik a 20–50 millió, 10–50 millió, illetve 1–5 millió forintos sávba (a beruházást tervező cégek negyede ilyen összegben jelezte fejlesztési szándékát). A fejlesztést végző cégek a nagyobb összegeket ingatlanvásárlásra, illetve építkezésre (az ilyen összegek mediánja 40 millió forint), gép-, eszközvásárlásra, valamint K+F+I-re (20-20 millió forintot) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak.
A megkérdezett hazai cégek egy jelentős része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, kisebb hányaduk 40-50 százalék közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1–30 százalék közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A felmérésből kiderült: külső forrás bevonásával elsősorban az ingatlanvásárlások, építések esetén számolnak a cégek (az önerő mértéke itt átlagosan 47,8 százalék), míg az informatikai fejlesztéseket, illetve az oktatást, képzést elsősorban – a beruházási összeg 70 százaléka feletti arányban – saját erőből próbálják megoldani. A kutatás szerint 2014 őszéhez képest visszaesett a vállalatok által szükségesnek tartott fejlesztési hitel nagysága 80 millióról 28 millió forintra csökkent.
