Az Európai Bizottság friss őszi prognózisában tavaszi előrejelzésénél kissé alacsonyabb – de a GKI előrejelzésénél valamivel magasabb –, 2015-re 2,9, jövőre 2,2 százalékos növekedési ütemet valószínűsít. A bizottság értékelése szerint a magyar növekedés túlságosan szorosan kapcsolódik az EU-források abszorpciójához. Mivel a forrásbeáramlásban „apály” várható, így 2016 végéig a nettó exportnak és a fogyasztásnak lesz köszönhető a növekedés. Ugyanakkor a beruházások – az idén várható stagnálás után – jövőre minden bizonnyal visszaesnek. A III. negyedévben a magyar GDP gyorsabban bővült, mint az EU átlaga, de régiós versenytársaink közül csak az észt és litván ütemet előzte meg. A szlovák, a román és a lengyel ütem több mint 1 százalékponttal, a cseh több mint 2 százalékponttal volt magasabb.
A világgazdaságban a kínai gazdasági növekedés tartósnak ígérkező lassulása miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható. Részben ennek, részben a Volkswagen-ügy miatt bizonytalanabbá váló autóipari konjunktúra következtében a német gazdaság veszít az EU-n belüli lokomotív szerepéből. Várhatóan idén és jövőre is csak az EU átlagánál szerényebb növekedésre lesz képes. Ez kedvezőtlen a Németországtól jelentősen függő magyar kivitel szempontjából. A magyar kivitel dinamikáját lassítja a kevés új ipari kapacitás és az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenése is. A beruházások visszaesése miatt mérséklődik a behozatal növekedési üteme is, de az exportnál kevésbé.
Idén az első háromnegyed évben a bruttó bérek 3,9 százalékkal nőttek, s az év egészében is közel ekkora emelkedésük valószínű. A várhatóan stagnáló árszínvonal miatt a reálkeresetek is hasonló mértékben bővülnek. Jövőre a bérkiáramlás 4,5 százalékra, az áremelkedés 1,7 százalék körülire gyorsul, de ez utóbbit az szja 1 százalékpontos csökkentése részben ellensúlyozza. Így a reálkeresetek ismét 3,5-4 százalékkal nőnek.
Az államháztartás októbert 138 milliárd forintos többlettel zárta, hála több, korábban felfüggesztett uniós transzfer beérkezésének. A 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos deficit megvalósulása bizonytalan, de megközelítése valószínű. Az Európai Bizottság ennél is kedvezőbb, idén 2,3, jövőre 2,1 százalékos GDP-arányos hiányt tart elérhetőnek. A külső egyensúly nagyon jól alakul. Az áruforgalmi aktívum az első háromnegyed évben 6,1 milliárd euró volt, közel akkora, mint tavaly az egész évben. Az I. félévben a folyó fizetési mérleg aktívuma és a beérkezett EU-transzferek is emelkedtek. Jövőre a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg aktívuma is tovább nő, az EU-transzferek azonban jelentősen visszaesnek. Bár ez utóbbiak 2017-től ismét emelkedni fognak, 2020 után azonban ebben a formában nagyrészt véglegesen megszűnnek, ami a magyar gazdaság fő hajtóerejének kiesését jelenti.
