A Budapest Bank legfrissebb Agrárgazdasági Indexe a vírushelyzetre való tekintettel a rendszeres, indexáló kérdések mellett a COVID-19 hatásait is vizsgálta az agrárszektorban. Az eredmény bíztató, hiszen a részindexek adataiból kiderül, hogy a gazdák viszonylag kevéssé érezték meg a járvány negatív hatásait, sokkal nagyobb mértékben befolyásolta az ágazatot a kedvezőtlen, aszályos időjárás és a termelési költségek növekedése. A termelés hatékonyságát mérő részindex eredménye ez utóbbi következtében lett -23, ami 18 ponttal alacsonyabb a tavalyinál, és ez húzta lefelé a főindexet is, amely 10 ponttal, -4-re csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Nő a beruházások értéke

A hazai gazdák a kedvezőtlen körülmények ellenére is elkötelezettek a beruházások mellett, 65 százalékuk valósított meg tavaly valamilyen fejlesztést átlagosan 110 millió forint értékben, ami több mint 10 millió forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A tendencia várhatóan idén sem szakad meg, hiszen a gazdák 37 százaléka terveinek megfelelően folytatja a beruházásokat, 22 százalékuk pedig még többet költene korszerűsítésre és a termelés növelésére.

Segítenek a gazdaságvédelmi hitelprogramok

A Széchenyi Kártya Program beruházási-, és munkahelymegtartó hiteleit minden harmadik agrárvállalkozó ismeri, 20 százalékuk már igényelte is. A Budapest Bank is óriási érdeklődést tapasztalt, már több mint 3 milliárd forintnyi hitellel segítette a kisebb vállalkozásokat.  Az NHP Hajrá szintén népszerű a hazai gazdák körében, a Budapest Banknál az összes NHP szerződés több mint fele, vagyis a július végi adatok szerint közel 14 milliárd forintnyi kedvezményes hitel a magyar agráriumban hasznosul. A kifejezetten a mezőgazdasági kisvállalkozások igényeire szabott Agrár Széchenyi Kártya Program keretében pedig már több mint 1 milliárd forintnyi kamatmentes kölcsön került a szektorba.

Exportban az erő

A hazai agrárexport tavaly 8,2 százalékkal emelkedett, az árukivitel pedig elérte a 9,4 milliárd eurós rekordot, ami 3,1 milliárd euró külkereskedelmi többletet eredményezett. A koronavírus okozta szállítási nehézségek csak átmenetinek bizonyultak, a gazdák külpiacokba vetett bizalma nem csökkent, sőt, egy év alatt 5 százalékponttal 28 százalékra nőtt a külföldre is értékesítő vállalkozások aránya. Az EXIM Kárenyhítő, exportösztönző hitelkonstrukciói segítségével pedig az éppen újrarendeződő nemzetközi piac adta lehetőségeket tudják az agrártermelő és -feldolgozó vállalkozások kihasználni, amely közvetítésében a Budapest Bank szintén élen jár, többmilliárd forintnyi hitellel járult hozzá az exportképesség növeléséhez.

Egyre elfogadottabb a precíziós gazdálkodás

A hazai agrárvállalkozók tisztában vannak vele, hogy verseny- és exportképességük megtartását és növelését a minél hatékonyabb termeléstechnológiáktól várhatják, a precíziós technológiákra való nyitottságuk is 7 százalékos növekedéssel 68 százalékra nőtt egy év alatt. A gazdák közel 40 százaléka ezért már korábban belefogott, vagy tervezi a legmodernebb termelési eszközöket és módszereket bevezetni.

Biztonságban vannak a munkahelyek

A KSH adatai szerint a hazai agráriumban évek óta körülbelül 210 ezer ember dolgozik. Az Agrárgazdasági Index adatai szerint, közülük mindegyik biztonságban van, a gazdák 89 százaléka nem tervez létszámcsökkentést, sőt, néhányuk munkaerőfelvételen is gondolkodik. Nincs azonban egyszerű feladatuk, hiszen az utóbbi években óriási probléma volt a szakképzett dolgozók hiánya.

Fontosak a kormányzati intézkedések

A megkérdezett gazdálkodók több mint 90 százaléka szerint a gyors kormányzati intézkedések, például az adminisztrációs terhek csökkentése, vagy a különböző adó-, és közterhek átmeneti elengedése segítségükre volt a stabilitásuk megőrzésében, kétharmaduk pedig a munkahelymegtartást támogató részleges munkabér átvállalás jelentőségét is kiemelte.