Végre tényleg bővíteni akarnak a vállalkozások

A magyar cégvezetők jelentős része pozitívan tekint gazdasági kilátásai elé, több beruházást is terveznek. Óriási előrelépés, hogy a beruházások célja már nem az amortizáció pótlása, hanem a kapacitások bővítése. A megnövekedett megrendelések nyomán közel 90 ezer új munkahely jöhet létre jövőre a hazai kkv-szektorban – derül ki a Budapest Bank által készített kutatásból.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik közel felét (49 százalékát) hajtották végre az elmúlt 12 hónapban, ami a következő évben mintegy 10 százalékkal növekedhet. A vállalatvezetők felmérésben adott válaszai alapján az elmúlt évben megvalósult 1085 milliárd forintos beruházási összérték a következő 12 hónapban elérheti az 1211 milliárd forintot is, ami cégenként átlagosan 6,3 millió forintos beruházást jelent. A legambiciózusabbak a szektoron belül a közepes (10–49 főt foglalkoztató) vállalkozások: a tervezett beruházási összérték közel fele (568 milliárd forint) ebben a szegmensben valósulhat meg.

A kutatás idén először kitért az ingatlancélú beruházásokra (vásárlásra, építésre, illetve bérlésre) is, amiből kiderült: a vállalkozások a fentieken túl további 1082 milliárdot terveznek ingatlanba fektetni, az ezzel együtt számított beruházási összérték tehát elérheti a 2293 milliárd forintot. Az ingatlancélú beruházásokat a gyártószerkezetek (631 milliárd forint) és a haszongépjárművek (376 milliárd forint) követik. IT-célokra a cégek 174 milliárd forintot, irodai eszközökre 30 milliárd forintot költenének.

Az eddigi évekhez képest a beruházások mögötti fő motiváció immár nem az amortizálódó eszközök pótlása, hanem sokkal inkább a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés, ami azt jelzi, hogy a cégek elkezdtek bővülésben gondolkodni. A fejlesztéseket illetően a vállalkozások nagymértékben támaszkodnának az uniós támogatásokra (bár lehet, hogy jobban járnának, ha piaci forrásokra támaszkodnak): a beruházásokat a megkérdezettek közel harmada (27 százaléka) finanszírozná EU-forrásból, további 12 százalék pedig állami program által biztosított pénzügyi forrást igényelne. Banki hitelt a válaszadók 8 százaléka, lízinggel együtt 14 százaléka venne igénybe. A foglalkoztatásra vonatkozó tervek is jelentős bővülést vetítenek előre: a megkérdezett vállalkozások mintegy harmada tervez létszámbővítést, ami összesen 86 699 új munkahely létrejöttét jelentheti jövőre. A tervezett létszámbővítés leggyakoribb oka a megrendelések növekedése.

„Fontosnak tartjuk felhívni a vállalkozások figyelmét arra, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban jelentős elmozdulás látható a visszatérítendő uniós források irányába, ezért a cégeknek azt javasoljuk, hogy a finanszírozhatóságra vonatkozó kérdésekről mindenképpen konzultáljanak a bankjukkal” – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője.

Cégek, irány a bank! Március 31-ig lehet kérni az olcsó hitelt
A Monetáris Tanács a Növekedési Hitelprogram harmadik, kivezető szakaszában a hitelszerződések kis- és középvállalkozásokkal (kkv) történő megkötésére vonatkozó határidő 2017. március 31-ig történő kitolásáról döntött, ezt követően a programot lezárják.
A cégvezetők között bár szűken, de továbbra is többségben vannak azok, akik pozitívan tekintenek gazdasági kilátásaik elé, így változatlanul a pozitív tartományban, +2 százalékon maradt a nettó jövőképmutató, ami a pesszimistán (29 százalék) és az optimistán (31 százalék) gondolkodók különbségét jelzi. A tavalyi, +27 százalékos jövőképmutató után ez visszaesésnek tűnhet ugyan, ám fontos megjegyezni, hogy 2015-ben év elején, míg 2016-ban a harmadik negyedévben történt a felmérés, a cégvezetők pedig jellemzően nagyobb optimizmussal vágnak neki egy új üzleti évnek, míg az év vége felé közeledve egyre reálisabban tudják megítélni várakozásaik teljesülését.

A kkv-kon belül a közepes (10–49 főt foglalkoztató) vállalkozások a leginkább derűlátók, közülük 48 százalék látja pozitívan a jövőt. Az óvatos optimizmust alátámasztja, hogy a cégvezetők 48 százaléka ugyanakkora, 28 százaléka pedig magasabb nettó árbevételre számít a tavalyihoz képest. Azok, akik magasabb árbevételre számítanak, leginkább 0–10 százalék közé teszik a várható növekedést, de nem elhanyagolható azok száma sem (a cégek csaknem tizede tartozik ide), akik 11–20 százalék közötti gyarapodást várnak.

Jobban bíznak a külső tényezők alakulásában is a vállalkozások: míg tavaly a cégek egyharmada hivatkozott a bizonytalan gazdasági környezetre a beruházások legfőbb akadályaként, addig idén már csak egyötödük mondta, hogy nem érzi elég stabilnak a gazdasági körülményeket. Ez az arány a 10–49 főt foglalkoztató közepes vállalkozások körében még alacsonyabb: csak egytizedük látja borúsan a gazdasági környezetet. Ugyancsak derűlátásra ad okot, hogy a megkérdezett cégek mindössze egytizede számolt be arról, hogy ki kellett hagynia üzleti lehetőségeket az elmúlt egy évben (az ebből származó bevételkiesésük összesen 88 milliárd forint volt).

Egyre népszerűbb a lízing a kkv-knál
A lízingpiacon 360 milliárd forintra nőtt a kihelyezett összeg a harmadik negyedév végére, ami jelentős, 19 százalékos növekedést jelent éves szinten – közölte a friss adatokat a Magyar Lízingszövetség. A lízingcégek arra számítanak, hogy a következő időszakban folytatódhat a növekedés.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo