A magyar gazdák hangulatát, várakozásait 2015 óta mérő Budapest Bank Agrár Gazdasági Index jelenleg +5 ponton áll, ami a tavalyihoz képest 3 pontos emelkedés. Ez alapján az agrárszektorban összességében enyhe, de növekvő optimizmus tapasztalható.
Beruházások: az igazi hegymenet csak ezután kezdődik
A pozitív várakozások leginkább a beruházási kedv növekedésében mutatkoznak meg. Míg 2015-ben a mezőgazdasági kkv-k fele hajtott végre beruházást, addig 2016-ban ez az arány közel 70 százalékra nőtt. A három részből összetevődő index egyik eleme, a beruházási részindex, amely a fejlesztések összértékének előző évihez viszonyított alakulását, a kapacitásnövelést és a technológiai fejlesztéseket mutatja meg, 11 ponttal +19 pontra nőtt – ez a legjelentősebb elmozdulás az előző évi eredményekhez képest. A tavalyi növekedést főként a növénytermesztéshez kapcsolódó beruházások hajtották, ezen belül is a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók fejlesztettek többet.
Idén tovább nőhetnek a beruházások: a tavalyi 23 százalék után a cégek 35 százaléka tervezi növelni beruházásainak összértékét, mégpedig átlagosan a duplájára. Különösen magas a technológiai fejlesztést tervezők aránya (60%). A korszerűsítést tervezők körében a leggyakoribb cél a mezőgazdasági gépvásárlás (82%), ezt követi a mezőgazdasági épületek felújítása (35%), az új technológiai eljárás bevezetése (24%) és az energiahatékonysági beruházás (22%).
„Banki oldalról különösen üdvözlendőnek tartjuk a hatékonysághoz, költségcsökkentéshez hozzájáruló fejlesztéseket, mivel úgy véljük, hogy 2020 után komoly versenyhátrányba kerülhetnek a nem kellően hatékonyan gazdálkodók. Ilyen beruházás lehet például egy jövedelmezőbb összetételű vetésszerkezet kialakítása, precíziós gazdálkodást segítő géppark összeállítása, vagy állattartók esetén a kedvezőbb technológiai feltételek kialakítása” – mondta Császi Róbert, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője. A szakértő azt is hozzátette: jelenleg a Vidékfejlesztési és a GINOP pályázatok kiértékelése és a hiánypótlás zajlik, ami mintegy 30 ezer pályázatot jelent, így az igazi beruházási boom a következő évekre, 2018-2019-re várható. Császi Róbert szerint a kivitelező kapacitások terén jelentkezhetnek majd nehézségek ezeknek a beruházásoknak az egyidejű megvalósításában.
Az ágazat finanszírozási szerkezetében egyre növekvő szerepet kapnak a banki termékek: tavaly óta 10 százalékponttal nőtt a bankhitel és a pénzügyi lízing szerepe mind a működésfinanszírozás, mind a beruházás-finanszírozás terén. Jelenleg a saját forrás aránya kb. 55%, a banki termékeké a működésfinanszírozásban 17%, a beruházások esetében 26%.
„Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vannak a kkv-k, hogy a megjelent uniós pályázatok mellett a gazdálkodók az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően kedvező feltételek mellett juthatnak banki forráshoz is. Ezt a kedvező periódust mindenképpen érdemes kihasználniuk a gazdáknak. Fontos ugyanakkor, hogy a beruházásokat a piaci logika diktálja, és ne pusztán az elérhető kedvező lehetőségekre alapozzanak a cégek” – mondta Császi Róbert.
Az állattartók számítanak több profitra
Az Agrár Gazdasági Index siker részindexe, amely a nettó árbevétel alakulását, valamint a hatékonysággal kapcsolatos várakozásokat tükrözi, kis mértékben, 2 ponttal növekedett tavaly óta. Az árbevételt és a profitot illetően a cégek fele stagnálást vár, egynegyede pedig növekedést. Az állattartók ennél jóval bizakodóbbak: náluk 40 százalék a növekedésre számítók aránya – ennek hátterében nagyrészt a sertéshús és a tej árának növekedése, illetve stabilizálódása áll a Budapest Bank szakértője szerint. A hatékonyságot illetően ugyanakkor továbbra is van hová fejlődni, hiszen ezen a téren csak a cégek 28 százaléka számít javulásra.
Az értékesítési árak alakulását és az értékesítésben jelentkező kihívásokat tükröző kereslet részindex enyhén csökkent, értéke jelenleg -5. A kereslettel kapcsolatban a legoptimistábbak az állattartók és az 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező gazdaságok.
Ami továbbra is komoly kihívást jelent az agrárium számára, az a munkaerőhiány. A megkérdezett vállalkozások leginkább a betanított munkaerőt hiányolják (74%), de sokak szerint a középfokú végzettségű (71%) és a felsőfokú végzettségű (42%) szakemberekből sincs elég. Ezen a problémán a cégek nagy része maga is igyekszik segíteni, például gyakorlati helyek biztosításával diákok számára, vagy képzések támogatásával, esetleg saját képzés indításával.
