Kép: SXC

Az első félévi magyar növekedés (EU-módszertan szerint 1,4 százalék) nemcsak regionális versenytársaink többségétől maradt el – a lengyel dinamika 2,8, a szlovák 3,7, a román egyenesen 5 százalék volt –, de az EU átlagát (1,9 százalék) sem érte el. A kedvezőtlen júliusi hazai adatok – az ipari termelés és az export csökkent, az építőipari visszaesés erőteljesebb volt a júniusinál, a kiskereskedelmi forgalom bővülése lelassult – után augusztusban valamivel kedvezőbben alakultak a gazdasági folyamatok. Így az iparban – miután május és július között folyamatosan csökkent az előző hónaphoz viszonyított termelés – augusztusban már 1,6 százalékos növekedés következett be. Éves összevetésben 11 százalékos volt a bővülés, de 3 munkanappal több volt idén, mint tavaly.

Ez a szint mindössze 1 százalékkal magasabb a tavaly év véginél. Éves szinten 2 százalék körüli ipari növekedés várható, ami jövőre 3,5 százalékra gyorsulhat. Az építőipari termelés volumene az első nyolc hónapban 22 százalékkal esett, ennek mértéke azonban lassul, a szerződésállomány 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az idei 20 százalék körüli visszaesést jövőre 10 százalékos bővülés követheti. A kiskereskedelmi forgalom első nyolchavi bővülése 4,9 százalék, éves szinten hasonló, 5 százalék körüli dinamika várható. Augusztusban kilőtt a magyar export, éves alapon euróban 12,5 százalékkal bővült, így az első nyolc hónapban összesen 3 százalékkal nőtt. A hatalmas külkereskedelmi aktívumban a cserearányok több mint 2 százalékos javulásának is szerepe van.

A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 6 százalékkal (közmunkások nélkül 6,5 százalékkal), ezen belül a versenyszférában 5,3 százalékkal bővültek. A reálkeresetek idén várhatóan 7, jövőre „csak” 4,5 százalékkal nőnek (az idei szja-csökkentés kifutása és az infláció gyorsulása következtében), a versenyszférában ennél némileg kisebb ütemű növekedés valószínű. Szeptemberben 0,6 százalékra ugrott az infláció, az első kilenc hónap átlaga 0,1 százalék. Az emelkedés fő oka az alacsony üzemanyagárak bázisba kerülése, de az élelmiszerárak emelkedése is felgyorsult. A következő hónapokban is e két termékcsoportban – többek között az üzemanyagok jövedéki adójának és a tej külpiaci árának emelkedése hatására – várható az áremelkedés gyorsulása. Az év végén 1 százalék körüli, éves átlagban 0,5 százalékos infláció valószínű, ami jövőre 1,5 százalékra emelkedhet.

Idén egyértelműen a fogyasztás a növekedés hordozója, 4,5 százalékos növekedésével szemben a beruházásoknál 10 százalék körüli visszaesés várható. Jövőre az EU-források gyorsuló beérkezése, az üzleti befektetések némi élénkülése 5 százalék körüli beruházásbővülést valószínűsít, miközben fogyasztás csak alig, 4 százalék körülire lassul. Az államháztartási hiány szeptember végére szinte eltűnt. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek (főleg GE), az EU tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében azonban az állami költekezés erősödése várható.