Óvatosan optimisták a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően – ezt mutatja a Takarék Csoport kutatása, amelyet a takarékok hagyományosan erős mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági kapcsolataira tekintettel hívott életre a Takarékbank. Az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 10 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint azok, akik romlást. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 43 százaléka számít e téren változatlanságra, míg 26 százalékuk javulást, 31 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő egy évben. (Várhatóan sokan közülük nem tudják majd kifizetni a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedését!)
Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadóknak összességében mintegy 82 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A felmérésben részt vevőknek több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 44 százaléka az üzemméret növelését, 26 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a válaszadók 75 százaléka gazdálkodása fejlesztésben, 21 százaléka a szinten tartásban, 4 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Az állattartók beruházási kedve magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utalhat.
Támogatást, hitelt és munkaerőt is sokan vennének fel
A válaszok alapján a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül, és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 75 százaléka tervez önerőt, 51 százaléka támogatást, 42 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Több mint egynegyedük (28%) három forrásból (önerő, támogatás, hitel) tervezi a finanszírozást. A válaszadók 21 százaléka csak önerőből, 3 százaléka csak támogatásból és mindössze 1 százaléka csak hitelből tervezi finanszírozni a beruházást. 30 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (17% önerő+támogatás, 10% önerő+hitel, 3% hitel+támogatás).
A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint háromnegyedénél, míg 20 százalékuk növekedést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben. Ugyanakkor tízből kilenc gazdálkodó már most munkaerőhiánnyal küzd!
„Az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok hatalmas kínálata korábban nem látott kedvező hitelfelvételi lehetőségekkel párosul. A kimagasló beruházási szándék azt jelzi, hogy az agrárvállalkozások tisztában vannak azzal a talán vissza nem térő lehetőséggel, amit a rendkívül kedvező beruházási feltételek jelenleg kínálnak számukra; azonban a piaci körülmények fejlesztési kényszerével is” – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető elemzője. A fejlesztéseket a jellemzően az alacsony felvásárlási árakon keresztül érzékelhető piaci nyomás is motiválja, így a következő 12 hónapban várhatóan kiemelkedő mértékű források áramlanak majd a mezőgazdaságba és az egész élelmiszer-gazdaságba – emelte ki a takarékok agrárszakmai műhelyének szakértője.
