Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

Elszaporodtak az ügyfélszerzők, ügyfélátcsábítók az üzleti életben. Hatalmas mennyiségű zaklatásnak vannak kitéve a vonzó paraméterű cégek vezetői. Az ügyfélszerző technikákra ügynökelhárító technikák tömegével válaszolnak. Egymás idejét raboljuk. Vannak pedig finom, tisztességes módszerek is, melyek mentén mindenki megtalálná számítását.

Felháborító procedúrát talált ki az egyik banki háttérrel rendelkező, a legnagyobbak között számon tartott lízingcég egyik autómárka finanszírozására szakosodott rt.-je ügyfeleinek "védelmére". Ahhoz ugyanis, hogy megszüntesse a cég ügyfél a hitelszerződését, tehát egy összegben visszafizesse a gépkocsira felvett hitelt, tehát átutalhassa a cég bankszámlájáról a maradék tartozását, különleges, "védelmi célokat szolgáló" adminisztrációt kell előzetesen lebonyolítania. Az ügyfél mégsem boldog. Az ugyanis az érzése, hogy a hitelező az időt húzza.

Kívülről nézve Magyarország nagyon jó bizonyítványt kapott. Rendben folynak a pályázatok, épülnek az utak, a szennyvíztisztítók. De itthon még bizonyítanunk kell az embereknek, hogy a jövőjük biztosítva van. A most futó programok sikerének tudatosítása azért fontos, hogy azáltal az emberek megértsék, számíthatnak az unióra, biztosak lehetnek abban, ha valamit jól csinálnak, támogatást kapnak.

A Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. vezérigazgatója hangsúly- és stílusváltásra készteti a most már a külszolgálati irodák és külgazdasági attasék szervezetét is felölelő "hivatalát". Interjú Terták Ádámmal.

Pár évvel ezelőtt Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója nyilatkozott arról, hogy az alkalmazások világában forradalom zajlik, s ez hihetetlen távlatokat nyit meg a számítógépek és platformok egymás közti kommunikációjában, összekapcsolódásában. Az adatok bármilyen szintű integrációjából, összegződéséből eredő következmények az egyes ember életében is beláthatatlan változásokat hoznak. Az információs technológiák rohamos fejlődése egyre gyorsabb társadalmi formaváltásokat is okoz. Mi történik az üzlet világában? - kérdeztük a világ legnagyobb szoftvergyártó cége hazai leányvállalatának első számú vezetőjét.

Csak az előremenésben hisz. Ambícióit ma már oktatóként éli ki tanítványai, munkatársai sikerein keresztül. A legnagyobb, tisztán magyar tulajdonú vezetői tanácsadói cég vezetője és fő tulajdonosa, dr. Kornai Gábor tudományos kutatóként kezdte, apai örökség nyomán, de túlságosan gyakorlatias lévén inkább a magánszektorban kereste és találta meg önmagát.

Nem kevés orvos a magánbetegeit is általában az állami kórházi háttér igénybevételével gyógyítja. Jövedelmüknek tehát nem csak a hálapénzes része származik a kórházi főállásukból.

Ma Magyarországon 850 ezer kkv-t tartanak nyilván. Csakhogy nem ennyien vannak. Ha leszámítjuk belőlük a mikrovállalkozásokat, a mintegy 96 százalékot, marad 4 százalék, tehát 34 ezer bejegyzett kkv, az igazi célcsoport. 34 ezer kis- és középvállalkozás, köztük 5100 középvállalati kategóriába sorolható (magyar mércével), igen nehezen boldoguló, máról holnapra élő kkv kegyeiért folyik ma a küzdelem.

Elárulta Schmitt Pál a kiváló magyar sportolót, Fazekas Róbertet Athénban. Ahelyett, hogy a bajba jutott friss aranyérmesünk mellé állt volna, s harcolt volna érte és a magyar sport jó híréért, mint aki kívülálló, egyértelműen Fazekas Róbertet hibáztatta a történtekért. De mit tett friss aranyérmesünkért a többi sportvezető, amikor helyzet volt? Elbújtak, s a sarokból, gyáván mutogattak a hibát elkövető sportolóra. Ezért mentek ki?

Ismét átlapoztuk a Piac és Profit régebbi számait, és négy évre nyúlunk vissza, amikor olvasóink elé tárunk egy Hankiss interjút. Akkor egyebek között azt kérdeztük tőle, hogy a társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára. A cikk ma is aktuális.

Miközben a technika, a társadalom, a gazdaság és a tudat területén, tehát életünk minden színterén paradigmaváltás zajlik, gyökeres változásokkal szembesülünk nap mint nap. Egyébként is nehéz életünkbe belevágott a háború, mégpedig nem elszigetelt, helyi háború, hanem világháborús veszélyt magában hordozó, globális méreteket öltő konfliktus. László Ervin, Z. Karvalics László és Szabó Katalin gondolatai...

Az SZDSZ még az EP-választások előtt néhány héttel - kampányfogásnak sem rossz - javaslattal állt elő a munkaügyi miniszternél. Kérte, hogy egy évvel halasszák el a színlelt szerződések rendbetételére megadott határidőt, mivel szerintük nem volt elég idő a szerződések és munka-jogviszonyok rendbetételére.

Ma már ismételten a januári áfa-kulcsokkal számlázhatnak a nyomdák, hála a szakma erélyes fellépésének. De több mint egy hónapon át járatták a kálváriát az áfa-szabályozást megváltoztatók a nyomdákkal és kiadókkal....

Szépen csendben dühöngünk, s félünk szólni a kényszervállalkozásokat egy csapásra megszüntetni akaró hivatalos fellépés ellen. Fél felemelni a hangját a média, mert rögtön visszamutogatnak rá: lám a saját érdekében használja fel a nyilvánosságot...

Mindannyian, immár az Európai Unió gazdaságának szerves részeként, európai vállalatként, gazdálkodóként létezünk. Egy nálunknál sokkal fejlettebb üzleti kultúrájú és tehetségű világhoz tartozva, abban versenyezve, abban megfelelve, megélve kell a továbbiakban megtennünk mindent.

A stresszhelyzetekre, külső hatásokra adott válaszainkat alapszemélyiségünk, valamint annak az élethelyzetek során módosult változata határozza meg.Saját jól-létünkért viszont mi magunk vagyunk felelősek, okai és egyben megváltoztatói is magunk vagyunk sorsunknak.

A múlt év novemberében a Monetáris Tanács drasztikus jegybanki alapkamat-emelést hajtott végre, majd a kormány látva, hogy a pénzpiac egyáltalán nem mutatta a tôle elvárt lépéseket, jelentôsen lefaragta a lakáshitelek kamattámogatásának mértékét. Erdei Tamástól, a Magyar Bankszövetség elnökétôl, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatójától megkérdeztük, hogyan befolyásolta e két intézkedés a bankok betéti és hitelezési politikáját, valamint a nyereségét.

Az emberi szervezet úgy van megalkotva, hogy átlagosan százhúsz évig kitart. Csodálatos önszabályozó képessége révén betegség nem foghat ki rajta. Mit teszünk magunkkal, mit teszünk egymással, hogy az időnk a felére csökkent, s azt többnyire betegségben, szenvedésekkel teli éljük meg? Kell, hogy legyen ennek oka. Dr. Lenkei Gábor a “Cenzúrázott egészség” című könyvében megtalálja rá a magyarázatot.

Így, karácsony körül igen gyakran, főleg a családhoz kapcsolódva használjuk e szót: szeretet. Mintha egyedül csak a közvetlen szeretteinkkel lenne összefüggésben a “szeretet” érzés. A legszebb, s az ember életének kiteljesedése szempontjából a legfontosabb érzésről van szó, melynek lényegéhez elválaszthatatlanul hozzá van kapcsolva: a boldogság, a harmónia, a szépség, az öröm, a felelősség. Igen, a “felelősség”.

Amióta a Monetáris Tanács jegybanki kamatemelési döntéséről hallottam, s annak következményeit követem, nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy ezt a mi kis országunkat s annak minden politikusát, közéleti szereplőjét, a médiát, a szavazó állampolgárokat mintha maga A Mester és Margarita ördöge manipulálná hosszú évek óta...

Mi rejlik a mostanában nagyon divatossá váló „business coaching” fogalom mögött? Mennyiben különbözik ez az összes többi vezetői és szervezetfejlesztési tréningtől? Megoldást kínál-e a 21. század üzletemberének, szervezetének ahhoz, hogy ebben a gyorsan változó világban folyamatos megújulásra, sikerre legyen képes?- erről kérdeztük Carla Galli pszichológust, a Carla Galli Consulting vezetőjét, NLP-mestert.

Sikerünkben és boldogságunkban nagy szerepet játszik, hogyan tekintünk a múltra, jelenre és jövőre. Jelenbeli tevékenységeinket a múltban kialakult gondolkodási szokásokkal valósítjuk meg, melynek eredményével a jövőnket alakítjuk. Vágyainkat azonban hiába fogalmazzuk meg helyesen, s teszünk meg mindent céljaink valóra váltásáért, ha az a “minden” a múltbeli negatív élményeink hatására “rossz szűrőn” megy át.

Egyediség és uniformizáltság. Két véglet, ám mégis összetalálkozhatnak. Az automatizáltság uniformizáltságot, elembertelenedett üzleti kapcsolatokat kellett volna szüljön. Nem ez történt. A cégek tömegesen alakítják át vállalatirányítási rendszereiket vevőközpontúvá, hatalmas erőforrásokat mozgósítanak a személyes kommunikációra, óriási ügyfélkörük tagjainak egyenkénti és egyéni dédelgetésére. Ez ma az - ha úgy tetszik - új gazdaság egyik legerősebben érvényesülő törvényszerűsége.

Az egyre gyorsuló tempójú világ állandó változásra, napról napra megújulásra képes személyiséget követel. Mindannyian tapasztaljuk – ki kibírhatatlannak érezve, ki lubickolva ebben –, hogy egyre többet kell teljesítenünk ahhoz, hogy fenntartsuk rendszereinket, értékeinket, hogy megéljünk a világban.

Nem csodálkoznék azon, ha rövid időn belül tömegesen hagyná el Magyarországot a multinacionális tőke, s azok a cégek, amelyek eddig csak kacérkodtak pénzük országunkba hozásával, a jelenlegi belpolitikai hangvételtől hanyatt-homlok menekülnének jó messzire tőlünk. Ami itt megy, ebben az országban politikai csatározások címszó alatt, színtiszta pártérdekektől vezérelve, a médiától alaposan megtámogatva, az már nem minősíthető másként, csak az ország érdekei beáldozásaként, magunk lejáratásaként, gazdaságunk felelőtlen tönkretételeként.

Néztem Friderikusz első “A szólás szabadsága” című műsorát. Az első műsor után másnap reggel kollegáim megkérdezték tőlem, hogy tetszett-e. Azt válaszoltam, hogy szerintem profi volt, egyéni és modern. Kollegáim szintén ezen az állásponton voltak. Azután olvastuk a dühös, érzelemtől elszabadult kritikákat, s nem értettük. Ennyire nem értünk hozzá, hogy mi a jó és mi a nem jó? Ennyire félrenyúltunk volna valaminek a megítélésében?

Az ókori emberek abszolút tudói voltak a számok okkult vagy rejtett jelentésének, az emberi életre vonatkozóan is. Bölcseletek szerint az 1-től 9-ig terjedő számoknak megvan a maguk okkult jelentése. Kik vagyunk, miért vagyunk? A kérdést ismét feltesszük. Játsszunk tovább! Ezúttal a számokkal, a számokban ránk vonatkozó meghatározottságokkal. Jöjjön a numerológia!

Ki vagyok, milyen vagyok, miért vagyok? Az ember életében valamikor eljut ezeknek a kérdéseknek a feltevéséhez. S válaszokat keres.

Teljes mértékben felelősek vagyunk mindazért, ami történik és történni fog velünk. Ennek az állításnak az elfogadása talán a legnehezebb mindannyiunk számára. Pedig ennek belátása nélkül nem lehet elindulni a változás útján, önmagunk megismerése felé, ami elengedhetetlen állomása gondolkodásmódunk átalakításának, sikeressé válásunknak. Feltéve, hogy elégedetlenek vagyunk jelen lelki és fizikai, anyagi állapotunkkal. Tehát nem érezzük jól magunkat a bőrünkben.

A legtöbb ember meg van győződve arról, hogy a személyiség alapvető vonásai születési adottságok, megváltoztathatatlanok, amelyekkel együtt kell élnünk egész életünkben. Sokan vannak már azonban, akik ezt gyengeségként értékelik, félelemként az önmagunkkal való szembenézéstől, s elméletben, gyakorlatban egyaránt vallják a személyiségvonások megváltoztatásának lehetőségét. Nekik nagyobb esélyük van arra, hogy megfeleljenek a XXI. század kihívásainak, s ne csak megszenvedjék, de élvezzék is az új világ új történéseit.

Ez az anyag azzal a szándékkal készült, hogy a 2002. november 13–14-én, Balatonaligán elhangzott gondolatokat összegezze, és azokat a döntéshozó, felelős kormányzati és parlamenti vezetők asztalára tegye.

Föld, víz, levegő: életünk nélkülözhetetlen feltételei. Vélhetnénk, ma is ugyanannyi van belőlük, mint évezredekkel ezelőtt, de ez csak a látszat. Elérkezett az idő, amikor szembe kell néznünk a tényekkel, hogy ha nem őrizzük életterünk egyre pusztuló elemeit, mi is elpusztulunk.

Miközben az állami egészségügy finaszírozási, szervezési és foglalkoztatási gondokkal küszködik, a társadalombiztosítás egyre nagyobb forrásait emészti fel, ám működőképessége romlik, kiépült egy merőben más felfogású, más anyagi és szemléleti alapon működő egészségügy. Nevezzük el alternatív egészségügynek. Ez az állami egészségügyi intézményekből és magánpraxist folytató magánorvosi rendelőkből, valamint a magánkórházakból és az abban dolgozó orvosokból összeálló új rendszer egyaránt alkalmazza a hagyományos orvoslás módszereit, eszközeit és a természetgyógyászat immár elfogadottá, hivatalossá vált gyógymódjait is.

E sorok írójának véleménye szerint felülről hiába várjuk gazdaságunk etikai állapotának megjavítását. Magunknak kell elkezdenünk saját szemléletünkbe, cselekedeteinkbe beégetni a felelős gondolkodásmódot, ami azután közvetlenül hat környezetünkre, változásokat idéz elő üzleti partnereink reflexeiben, hozzáállásában is, majd ő is elkezd változni.

Az intelligencia képesség. Képesség többek között arra, hogy a világ kihívásainak megfeleljünk.

Számos nagyon sikeres agytréning és tudati technológia alapállítása: a magas EQ-jú ember saját kezében tartja sorsát, és csak az történhet vele, amit ő akar. S rögtön itt van az első alapvető feltétel, amelynek megléte nélkül nem léphetünk tovább. Az ember akarjon valamit. Legyen célja, vágyjon valamire, legyenek álmai, ideái, amelyeket szeretne megvalósítani, s ezért élni, égni akarjon. S az mindenképpen a sajátja legyen, ne a környezete által diktált elvárásoknak, beidegződéseknek, szokásoknak engedjen. A nem a saját életcélját, ideáját követő emberen hamar kiütköznek hibás életvezetésének árulkodó jegyei. Az első és legfontosabb teendő a sikerhez vezető úton, hogy megismerjük önmagunkat. Kik is vagyunk valójában, s mi jelenti számunkra a boldogságot, sikert?

Sikerünkben és boldogságunkban nagy szerepet játszik, hogyan tekintünk a múltra, jelenre és jövőre.

Célcsoport szeretne lenni Demcsák Mária, a Piac és Profit magazin főszerkesztője, akinek nagyon elege lett a tévéműsorok egyre alacsonyabb színvonalából. Kínálja a csaknem kétmillió embertársát, mint célcsoportot a tévécsinálóknak. Hátha egyszer észreveszik azt az igényes tömeget, aki már rég elszokott a televízió nézésétől. S riadtan szemléli a média felelőtlenségét, kultúrarombolását és elsilányosodását. Cikkéhez várjuk a hozzászólásokat, véleményeket.

Egyediség és uniformizáltság. Két véglet, ám mégis összetalálkozhatnak. Az automatizáltság uniformizáltságot, elembertelenedett üzleti kapcsolatokat kellett volna szüljön. Nem ez történt.

Egyediség és uniformizáltság. Két véglet, ám mégis összetalálkozhatnak. Az automatizáltság uniformizáltságot, elembertelenedett üzleti kapcsolatokat kellett volna szüljön. Nem ez történt.

Elérkezett a pillanat, amikor megszólíthatlak, hogy ígéretedre emlékeztesselek, még időben. A négy előtted álló év, a kormányzati ciklus elején sokkal hálásabb feladat olvasóink nevében pusztán a figyelmedet felhívni ígéretedre, mint négy év elteltével majd számon kérni azokat. Ez utóbbiról ugyanis rossz emlékeket őrzünk.

Egyre inkább az az érzésem, hogy az ország egyik fele egyfolytában azon van, hogy elkapja, megszorongassa a másikat, megnehezítse az életét, rábizonyítsa sunyi szándékát, miszerint meg akar élni, sőt mi több! Életben akar maradni. S ezek a macskák teszik mindezt abból a pénzből, amit a megszorongatott egerek – az önmagát eltartó és társadalmunk 70 százalékának munkát adó vállalkozói réteg tagjai – megtermelnek és különböző címeken befizetnek az államkasszába. Ahonnan aztán a fizetésükért és különböző juttatásokért minden hónap első napjaiban sorban állók legjelesebbjei, saját dicsőségüket növelendő, osztogatnak, a gazdaság szereplőinek is.