A kétnapos konferencián mintegy 500 ember – kormánytisztviselők, üzletemberek (az IT-szektor élenjáró cégeinek képviselői, valamint kis- és középvállalkozók), érdek-képviseleti vezetők, szakmai szövetségeket képviselők, önkormányzati tisztségviselők, közintézményeket irányítók, államigazgatásban dolgozók, a fejlett információs társadalomépítésben érdekeltek – gyűlt össze, hogy megossza egymással tudását, tapasztalatait. Az ajánlások segíteni szándékoznak a jó és gyors megoldások megtalálásában azért, hogy Magyarország sikeresen zárkózzék fel az Európai Unióhoz. A cél egy lehet csak – s ez egyezik az unióbeli országok e-Europe eszméjével –: a fejlett információs, tudásalapú társadalom és gazdaság kiépítése.

Az idő kevés, a tét nagy, a feladat hatalmas. Csak együtt, közösen gondolkodva és cselekedve oldhatjuk meg sikeresen.


Ajánlások az e-Magyarország megvalósítására

1. A most és a jövőben is korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat koncentráltan a gazdaság versenyképességének javítására és nem a kormány népszerűségének fenntartását szolgáló osztogatásra kell használni.

2. El kell érni, hogy a mintegy 800 ezres – tőkét, információt, EU-kompatibilitást nélkülöző – kis- és középvállalkozási szektor a lehető legkisebb megrázkódtatással élje meg a csatlakozást. Információhiányukat, informatikai fejletlenségüket azonnal és sürgősen kezelnie kell a kormánynak, a szakmai és területi kamarákra, érdekképviseletekre, szakmai szövetségekre támaszkodva. Az infokommunikációs programba szervezetten be kell vonnia a vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban levő szervezeteket, hogy e rövid idő alatt teljeskörűen elérhető legyen minden gazdálkodó, minden szakma.

3. Átgondolt, az egész országra kiterjedő, nyelvi korlátokat áthidaló oktatási programot kell kidolgozni és megvalósítani. A nyelvtudás hiányán megbukhat gazdaságunk felzárkózása.

4. Az államnak katalizátorszerepet kell betöltenie az informatika elterjedésében. Saját területén fejlett, integrált e-kormányzati rendszerekben kell működnie és szolgáltatnia. Mintákat és modelleket kell felmutatnia. Az e-kormányzat így gazdasági növekedést generálhat. Az internet- és a számítógép-ellátottság elmaradottságán kívül a legnagyobb probléma az érdektelenség. Az informatika széles körű alkalmazásának legnagyobb ösztönzője a valódi, szolgáltató típusú e-kormányzat volna. Az e-kormányzást célszerű a gazdasági szervezetekkel való kapcsolatban elkezdeni, mivel ez a szektor gyorsan és hálásan reagál a korszerű ügyintézési lehetőségekre.

5. A jövőre és a folyamatos fejlődésre, változásra építő, modernizációs gazdaságpolitikára van szükség.

6. Fontos szerepet kell adni a tudománynak és technológiáknak, mivel általuk javul a munkaerő minősége, és biztosítható a gazdasági növekedés.

7. Üdvözlendő, hogy – az informatikai szakma kormányzati lobbitevékenységének is köszönhetően – merítünk a svéd modell eredményeiből, és ezt a hatékony támogatási formát alkalmazzuk a számítógép-használat elterjedése érdekében.

8. Az információs technológiai kultúra és igény fokozása érdekében fel kell gyorsítani a bizalomnövelő jogalkotási folyamatokat. (Ezt akkor is el kell végezni, ha nincs még rá igény.) Az elektronikus aláírás elterjesztése érdekében megfontolandó bizonyos mértékű kötelezőség beépítése egyes típusú kötelezettségvállalásoknál állampolgárok és vállalkozók esetében egyaránt. Az adóigazgatás és végrehajtás elektronizációja is pozitív kényszerítő erő lehet arra, hogy az informatikai eszközöket használják. A bizalmat széles körben meg kell teremteni az informatika iránt.

9. Legyen a kormányon belül rendszergazdája az e-kormányzatnak. Kell egy „projektmenedzser”, aki összeszervezi a folyamatot, és biztosítja a kompatibilis, tökéletes kommunikációs kapcsolatban levő, egységes rendszerek koordinálását. E nélkül felesleges pénzkidobás minden részrendszerfejlesztés.

10. Az uniós támogatások elnyerése érdekében is, sürgősen lépni kell az uniós informatikai szabványok átvételében és bevezetésében, ezeket be kell építeni a jogalkotásba és az elvárásokba minden területen.

11. Versenyképességünk növelését nem tudjuk megoldani a munkaerő árának alacsony szinten tartásával, csak a munkaerő hatékonyságának növelésével. Ennek egyetlen eszköze az informatikai kultúra növelése.

12. Sem az EU-integrációs program, sem a nemzeti fejlesztési terv nem kezeli kiemelten az információs technológiai kultúra elterjesztését. Ajánlatos azonban az alprogramokat az informatikai fejlesztés szűrőjén keresztül átengedni és megvalósítani.

13. Legyen valódi liberalizáció a távközlési piacon. Új informatikai hálózati összekapcsolási modellek lényegesen olcsóbb internetelérést tehetnek lehetővé a kkv-k számára. Javasoljuk, hogy a távközléssel rosszul ellátott területek felzárkóztatására a kormány írjon ki pályázatot a távközlési szolgáltatók számára.

14. Az informatikai kultúra és eszközhasználat, valamint a tartalombővítés érdekében az oktatás teljes átgondolására és átszervezésére van szükség.

15. Szükség van az informatikai infrastruktúra és a tartalomfejlesztés arányainak, ütemezésének meghatározására, valamint integrált, egységes infrastruktúra kialakítására.

16. Az államigazgatási alkalmazottak gondolkodásmódjának fejlesztésére oda kell figyelni, mert tőlük is függ az információs társadalom gyakorlati megvalósítása.


E-kormányzati (önkormányzati) ajánlások

1. Legsürgetőbb feladat az e-kormányzati informatikai infrastruktúra integrált, egységes, folyamatvezérelt rendszerének kiépítése.

2. Az e-kormányzati stratégiában meg kell jelennie az egységes adatbázis-fejlesztési politikának és programnak. Rendkívül fontos a hozzáférések szabályozása, a pénzügyi és állami ügyintézési tartalom összehangolása.

3. A kormányzat és az önkormányzatok viszonyában a kormányzat alakítson ki „szabványos” eljárásokat, és ezek alkalmazását támogassa.

4. A kormány infokommunikációs tevékenységének ki kell terjednie az e-kormányzat népszerűsítésére is.

5. Gyűjteni kell a nemzetközi tapasztalatokat, törekedni kell a legjobb gyakorlatok meghonosítására.

6. Egyszerűsíteni kell a digitális aláírási törvényt. Helyre kell tenni a minősített és a fokozott biztonságú e-aláírás fogalmát, felhasználásuk spektrumát.

7. Hiányzik egy elektronikus archiválási törvény.

8. Nálunk alulról építkezik az e-kormányzat, nincs igazi felső irányítás, az intézmények rendszereinek interoperabilitása nincs biztosítva.

9. A kormánygépezeten belül is koordinálni kell a beruházó, a felhasználó és az üzemeltető tevékenységét, s főleg az érdekeltségét.

10. Standard megoldásokat, modulokat kell készíteni, s azokat megismertetni a potenciális felhasználókkal. A magáncégek által kifejlesztett, e-kormányzatot segítő megoldások elterjedését támogatni kell.

11. Az állampolgárokat is érdekeltté kell tenni az e-kormányzattal való együttműködésben (kevesebb illetéket kelljen fizetni, ha elektronikusan intézzük el ügyeinket stb.).

12. Tudomásul kell venni, hogy az e-kormányzat sokkal több, mint az internetes megjelenés, a „back office”-ok alkalmassá tételére az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani.

13. Készüljön teljes körű állapotfelmérés az önkormányzatok telekommunikációs és informatikai helyzetéről (telefonvonal-, ISDN-, PC-ellátottság stb.).

14. A kormányzat támogassa a kistelepülések eszközvásárlását, (tovább)képzési programjait és szoftvervásárlását/fejlesztését. Saját forrás nélkül is.

15. Egyszerűsítsék az önkormányzatok működésének jogi szabályozását, hogy az e-ügyintézés valóban meggyorsítsa/egyszerűsítse a folyamatokat.

16. A kis(ebb) önkormányzatok társuljanak a célfeladatokra, hogy optimalizálhassák e-működésüket.

17. Minden (ön)kormányzati döntés-előkészítő, döntéshozó helyezzen hangsúlyt a tartalomfejlesztésre, ne csak a hálózat kiépítésére, a számítógépek beállítására stb., mert a tartalom az, ami a felhasználókat meggyőzi az informatikahasználat előnyeiről.

18. A kormányzat támogassa az eddigiekhez hasonló módon az önkormányzatok internetes törekvéseit, különös tekintettel az önkormányzati portálok kialakítására. Ezek tartalmából országosan vagy/és regionálisan hozzanak létre gyűjtőportálokat.

19. A kormány szélesítse az előző ciklus alatt kiválasztott termék- és beszállítói kört újabb szereplőkkel. Termékminősítéssel, illetve funkcionális elvárásrendszerrel. Adjon irányt a támogatottaknak és fejlesztőknek.

20. Segítse a kormány a regionális igazgatás és az üzleti szervezetek egymásra találását az infokommunikáció területén. Váljon az önkormányzat piaci tényezővé, s legyen támasza az üzleti törekvéseknek az adott területén, régiójában.


A konferencia ajánlattevő előadói:

Beck György, a Hewlett-Packard Magyarország vezérigazgatója, Bogóné Jehoda Rozália, a Kopint Datorg koordinációs igazgatója, Budafoki Róbert, a Cisco Systems Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Czakó Ferenc, a Synergon Informatika Rt. elnök-vezérigazgatója, Drajkó László, az Axelero Rt. vezérigazgatója, Érdi-Krausz Gábor, az OKI Systems Kft. ügyvezető igazgatója, Frisch Tamás, a Hewlett Packard Magyarország Kft. e-kormányzati szakértője, Füzes Péter, az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Fodor István, az Ericsson Magyarország Kft. elnöke, Kenesei János, az Accenture üzletágvezetője, Keresztesi János, a Sun Microsystems Kft. ügyvezető igazgatója, Kóka János, az IVSZ elnökségi tagja, az Elender Üzleti Kommunikáció vezérigazgatója, Könyves Andrea, az Adobe/Trans-Europe Kft. termékmenedzsere, dr. Kürti Sándor, a Kürt Computer Rendszerház Rt. elnök-vezérigazgatója, Lednitzky Péter, a Vivendi Telecom Hungary Rt. kommunikációs igazgatója, Legeza Péter, a Giro Rt. elnöke, Meleghegyi Tamás József, a KFKI Számítástechnikai Rt. igazgatója, Miakich Gábor, Szentendre polgármestere, Nádor Rudolfné, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Nemcsics Róbert, a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, Papp István, a Cisco Systems Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója, Poros Gábor, a Fujitsu Siemens Computers Kft. ügyvezető igazgatója, Strézs Erik, a Pest Megyei Illetékhivatal osztályvezetője, Szabó Balázs, az IBM Magyarországi Kft. operatív igazgatója Szabó Márta, a Webconsult.hu Kft. igazgatója, Szűcs György, az Iposz elnöke, Tankó Zoltán, a Matáv Rt. vezérigazgató-helyettese, dr. Vadász Péter, a MGYOSZ alelnöke, Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Zsolnay Gábor, az Elender üzleti Kommunikáció kormányzati üzletágvezetője.


Kapcsolódó cikkek