VP: Amit néhány évvel ezelőtt vízióként felvázoltunk, az napjainkban épül, mutatja meg magát. Számítógépek, platformok, webhelyek, alkalmazások kapcsolódnak össze, adatbázisok kommunikálnak egymással. Nagyon sok rendszer, alkalmazás működik a vállalatoknál, a több éve működőket ugyanis nem lehet állandóan lecserélni az újakkal. Egy-egy válallaton belül is különböző rendszereket alkalmaznak. A folyamatos technológiai fejlesztéssel bekerülő új megoldásoknak tehát be kell épülniük a már működő rendszerekbe. Rendkívül jelentős költségkímélés, ha minden rendszert összekapcsolhatóvá teszünk külön programozás, átállítás nélkül. Persze ehhez szabványokra is szükség van. Nagy erőkkel dolgozunk a szabványok kidolgozásán és a webalkalmazások kiépítésén az IBM-mel, az Oracle-lal és még néhány, IT-fejlesztésben élenjáró céggel azért, hogy minél hamarabb teremtődjenek meg az alkalmazások, ezáltal az adatbázis-rendszerek automatikus kommunikációjának feltételei. Az új szabvány az XML betűszóra épül, ezt érdemes a gyártókon számon kérni.
DM: Mit jelent majd ez a gyakorlatban?
VP: Képzeljük el, hogy az egyik cég számítógépe megtalálja az üzleti partner számítógépét, és az adatbázisába bekapcsolódva kommunikálnak egymással. Ma még mindez csak úgy történhet meg, ha több hónapig tartó specifikáció, programozás előzi meg. A jövőben bármelyik cég számítógépe egy internetes telefonkönyvön keresztül, megkeresi a másik cég adatsémáit, címeit, és automatikusan egymásra találnak. Persze az adatbiztonsághoz meg kell teremteni a feltételeket.
DM: A számítógépem teljes adatállományába bárki bekerülhet, akinek megengedem? Vagy csinálok külön egy, az üzleti partnereknek szánt, publikus adatbázist?
VP: Nem az adatbázisomba engedem be az üzleti partneremet, hanem a számítógép-rendszerem küld egy üzenetet, amelyet a másik számítógép érteni fog anélkül, hogy külön programozási feladatot végeztünk volna rajta. Például ha autógyártóként alkatrészt szeretnék rendelni egy új alkatrészgyártótól, nem kell mást tennem, mint számítógépeinket kapcsolatba léptetni egymással, és a megrendelést lebonyolítani. Ma még az üzleti folyamatokban nagyon sok, és nem értéket teremtő emberi munka van. Mind a két oldalon létezik az adat, mégis nagyon sok időbe telik, míg a kettő megtalálja egymást. Már csak idő kérdése, s az üzleti kommunikációt is forradalmasítja az új számítógépes kommunikáció.
DM: Bill Gates a CES-en idén januárban igen nagy ívű víziót vázolt fel a szórakoztató elektronika területéről. Hogyan csapódik ez le az üzleti életben?
VP: Ma már gyakorlatilag minden fogyasztót el lehet érni on-line. Mindenkinek van mobiltelefonja. Minden élethelyzetünkben a kezünk ügyében van egy infokommunikációs eszköz. A számítógép mint munkaeszköz mindenre képes, ha utazunk, a mobiltelefonnal kapcsolódunk a világba. Az autónkban ülve elvileg minden informatikai eszköz használatára lehetőségünk van. Itt persze a figyelemmegosztás veszélye szab határt a lehetőségeknek. De a hanggal vezérelt informatikai eszközök világában ez a probléma is megoldódik. Ha hazamegyünk, a televízió, a szélessávú internet vagy a mobiltelefon áll rendelkezésre, de itt a 3G adta új lehetőségek sora is. Minden élethelyzetünkben magunk szabhatjuk meg, mennyire akarunk bekapcsolódni a világba, és mikor pihenünk. Az üzlet világában viszont az a kihívás, hogyan hasznosítsuk az informatikát termékeink, szolgáltatásaink eladásában. Az ügyfelek egyedi kezelésére, testreszabott ajánlatok megtételére az infokommunikációs rendszerek kiválóan alkalmasak. Izgalmas feladat az ügyfelet bármikor elérni, és személyes kapcsolatot kiépíteni vele úgy, hogy ne vegye tolakodásnak.
DM: Mellesleg megjegyezve, a kor embere, az állandó bekapcsoltságban élő személy eddig nem létező tulajdonságokat, képességeket is kifejlesztett: egyszerre többfelé figyel, a kommunikációs csatornákat egyidejűleg használja. Autóvezetés és mobiltelefonálás egyszerre, ma már általános jelenség.
VP: Általában negatívan szokták megítélni az infokommunikációs eszközök elterjedésének e jelenségeit. A bírálók elfelejtik ugyanakkor, hogy mennyi felesleges várakozástól, idő- és energiapocsékolástól szabadít meg bennünket a mobilkommunikáció és az internet. Az internet segítségével rövid idő alatt megszerzünk olyan információkat, amelyeket korábban csak órákig, napokig kutatva, könyvtárakat járva találtunk meg. Régebben boltról boltra mentünk, hogy megvegyük a számunkra ideális tárgyat. Ma otthon a karosszékben alaposabban, gyorsabban informálódhatunk a kínálatról, és biztosabban dönthetünk. Ágálhatunk ellene, a világ fejlődési iránya visszafordíthatatlan. Az emberek már ráálltak az infokommunikációs technológiák használatával kialakult új létezési formákra.
DM: Ha egymás adatállományába, tudásába tömegesen bekapcsolódhatunk, az eddig elkülönült tudásállományok összeadódnak, új információkat, szintézist, tudást hoznak létre. Hatalmas tudásrobbanás előtt állhatunk, olyan minőségi változás előtt, mely gyökeresen változtathatja meg életünket, a társadalmi formációkat. Várható egy új paradigmaváltás?
VP: Ki tudja azt még ma megmondani. Mint minden változás esetében, több irányba mehet el a világ, sok lehetősége kínálkozik az egyes embernek is. Az biztos, hogy a tehetséges emberek, akik tudnak élni az új lehetőségekkel, még sikeresebbek lesznek. Például az Európai Unió is nagy lehetőség és kihívás számunkra. Élesebb versenyben, egyedi, speciális termékkel és az internet segítségével jóval nagyobb piacon érvényesülhetünk. Míg a kis, hazai piacon esetleg semmire sem mennénk.
